1. Genetikai hajlam :A dohányosok gyermekei nagyobb eséllyel örökölnek bizonyos géneket, amelyek érzékenyebbé teszik őket a nikotinfüggőségre. Ezek a gének befolyásolhatják azt, hogy az egyének hogyan dolgozzák fel a nikotint és hogyan reagálnak rá, így nagyobb valószínűséggel válnak függővé.
2. Modellezés és társak befolyása :A gyerekek megfigyelik a felnőtteket és tanulnak tőlük életük során. Ha a szülők vagy más közeli hozzátartozók dohányoznak, a gyerekek nagyobb valószínűséggel tekintik a dohányzást elfogadható viselkedésnek, és nagyobb valószínűséggel kísérleteznek vele. A dohányzó barátok kortárs nyomása szintén hozzájárulhat a dohányzás megkezdésére vonatkozó döntéshez.
3. Pozitív megerősítés :A nikotin erősen addiktív anyag, amely öröm és relaxáció érzését váltja ki. A dohányosok gyermekei ki vannak téve a dohányzással kapcsolatos azonnali pozitív megerősítésnek, mint például a stressz enyhítésének vagy a társadalmi elfogadásnak, ami miatt nagyobb valószínűséggel saját maguk is részt vesznek a viselkedésben.
4. Csökkentett kockázatérzékelés :A dohányosok gyermekei kevésbé érzékelik a dohányzással kapcsolatos kockázatokat. Ha megfigyelik, hogy egy szülő vagy közeli felnőtt dohányzik nyilvánvaló negatív következmények nélkül, alábecsülheti a szokás lehetséges egészségügyi kockázatait.
5. Könnyű hozzáférés :A dohányosok gyermekei gyakran könnyebben jutnak cigarettához az otthoni jelenlétük miatt, vagy idősebb testvéreiken vagy barátaikon keresztül. Ez a könnyű hozzáférés csökkentheti a dohányzással kapcsolatos kísérletek akadályait.
6. Megküzdési mechanizmus :Bizonyos esetekben a dohányosok gyermekei a dohányzáshoz fordulhatnak, hogy megbirkózzanak a stresszel vagy a negatív érzelmekkel. Megtanulhatják összekapcsolni a dohányzást a relaxációval és a stressz csökkentésével, növelve a további használat valószínűségét.
7. Társadalmi és gazdasági tényezők :Az alacsonyabb társadalmi-gazdasági hátterű vagy hátrányos helyzetű közösségekből származó gyermekek fokozott dohányzási kitettséggel szembesülhetnek olyan tényezők kombinációja miatt, mint például az egészségügyi oktatáshoz való korlátozott hozzáférés, közösségeikben a függőség magasabb aránya, valamint a dohánymarketingnek és -reklámnak való kitettség.
8. A szülői felügyelet hiánya :Előfordulhat, hogy dohányzó szülők gyermekei alacsonyabb szintű szülői felügyelettel rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy szüleik kisebb valószínűséggel vesznek tudomást gyermekeik életéről, vagy vesznek részt benne. A felügyelet és útmutatás hiánya növelheti a kiskorúak dohányzásának kockázatát.
Ha ezeket a tényezőket dohányzásmentes otthonokon, oktatáson és pozitív példaképeken keresztül kezeljük, az csökkentheti annak valószínűségét, hogy a gyermekek dohányozni kezdenek.