Időszakos katéterezés: Ez a leggyakrabban használt módszer a bénult egyéneknél. A húgycsőbe (a vizeletet a húgyhólyagból a testen kívülre szállító csőbe) vezetnek be egy katétert, amely egy vékony, rugalmas cső, hogy a húgyhólyagból kiürítse a vizeletet. Ez a módszer lehetővé teszi a hólyag szabályozott és ütemezett kiürítését, csökkentve a húgyúti fertőzések (UTI) és más szövődmények kockázatát.
Belső katéter: Egyes esetekben javasolt a tartós katéter alkalmazása. Az ilyen típusú katétert a húgycsőbe helyezik, és hosszabb ideig, általában több héttől hónapig a helyén hagyják. Általában súlyosabb bénulásban szenvedőknél vagy olyanoknál alkalmazzák, akik nem képesek időszakos katéterezést végezni.
Suprapubic katéter: A szuprapubikus katétert az alsó hasban ejtett kis bemetszésen keresztül közvetlenül a hólyagba vezetik be. Olyan személyeknél alkalmazzák, akiknek nehézségei vannak a húgycső katéterezése során, vagy akiknek bizonyos egészségügyi állapotuk miatt a húgycső katéterezése nem kivitelezhető.
Külső katéter (óvszer katéter): Ez a módszer magában foglalja egy hüvely vagy óvszerszerű eszköz elhelyezését a pénisz felett, hogy összegyűjtse a vizeletet. Általában olyan férfiaknál alkalmazzák, akiknek nehézségei vannak a kézi ürítéssel, vagy akik inkontinensek.
Crede manőver: A Credé manőver egy kézi technika, amelyet a hólyag ürítésének elősegítésére használnak. Ez magában foglalja az alsó hasra gyakorolt nyomást a szeméremcsont felett, hogy megkönnyítse a vizelet áramlását. Ez a módszer más módszerekkel, például szakaszos katéterezéssel együtt is használható.
A bénult egyén vizeletürítésének konkrét módja egyéni szükségleteitől és képességeitől függ, és azt egészségügyi szakemberrel, például urológussal vagy fiziáterrel egyeztetve kell meghatározni.