Mi az endovaszkuláris szonda?

Az endovaszkuláris szonda az intervenciós radiológiában és az endovaszkuláris sebészetben használt speciális orvosi eszköz. Jellemzően rugalmas, vékony nyélből készül, egy kis bemetszésen keresztül, általában az ágyékban vagy a karban helyezik a testbe, és az ereken keresztül navigálják, hogy elérjék a keringési rendszeren belül egy adott érdeklődési területet. A szonda különféle diagnosztikai és terápiás célokra használható, mint például:

1. Angiográfia :Az endovaszkuláris szondákat képalkotó technológiával lehet felszerelni, hogy részletes valós idejű képeket készítsenek az erekről és szervekről. Ez a vizualizáció segít az olyan állapotok diagnosztizálásában, mint az aneurizmák, az elzáródások és az érdeformitások.

2. Léggömb angioplasztika :Az endovaszkuláris szondával leeresztett ballont lehet beszűkült vagy elzáródott véredénybe juttatni. Amint a helyére került, a ballont felfújják, hogy összenyomják és átformálják az edényt, javítva a véráramlást.

3. Stent elhelyezése :Az angioplasztikához hasonlóan az endovaszkuláris szondát stentek, kis hálócsövek beillesztésére használják, amelyek segítenek a véredények nyitvatartásában és a megfelelő véráramlás fenntartásában. A stenteket általában a koszorúér-betegségek kezelésére használják koszorúér-beavatkozások során.

4. Rögrögök visszanyerése :Az endovaszkuláris szondák képesek navigálni az ereken, és visszanyerni a kialakult és a megfelelő keringést akadályozó vérrögöket. A vérrög-visszanyerést gyakran mélyvénás trombózis (DVT) vagy tüdőembólia (PE) esetén végzik.

5. Atherectomia :Egyes szondákat atherectomiára terveztek, amely eljárás fizikailag eltávolítja a lepedéket az eltömődött artériákról, jellemzően egy forgó vágóhegy segítségével.

6. Biopszia :Az endovaszkuláris szondák kis biopsziás eszközöket vagy csipeszeket is hordozhatnak, hogy szövetmintákat gyűjtsenek az erek belső bélését vagy a közeli szerveket további mikroszkóp alatti vizsgálat céljából.

Az endovaszkuláris szondák használata szakértelmet és precizitást igényel, ezért azt képzett intervenciós radiológusok és kardiovaszkuláris szakemberek végzik, ellenőrzött klinikai körülmények között. Lehetővé teszi a minimálisan invazív kezeléseket, és sok esetben csökkenti a hagyományos nyitott műtétek szükségességét.