A nyelőcső egy izmos cső, amely összeköti a garatot (torkot) a gyomorral. Körülbelül 25 cm (10 hüvelyk) hosszú és 2,5 cm (1 hüvelyk) átmérőjű. A nyelőcső a légcső (szélcső) és a szív mögött, valamint a gerinc előtt helyezkedik el.
A nyelőcsövet nyálkahártya borítja, amely segít megvédeni a rajta áthaladó étel és ital okozta károsodástól. A nyelőcső izmai összehangolt módon összehúzódnak és ellazulnak, úgynevezett perisztaltikával, hogy az ételt és az italt a gyomorba juttatják.
A nyelőcsőnek két záróizma van, egy a felső végén (a nyelőcső felső záróizma) és egy az alsó végén (az alsó nyelőcső záróizom). Ezek a záróizmok segítenek megakadályozni, hogy az étel és az ital visszafolyjon a garatba vagy a gyomorba.
A nyelőcső funkciója
A nyelőcső fő feladata, hogy ételt és italt szállítson a garatból a gyomorba. A perisztaltika az elsődleges mechanizmus, amellyel az étel és az ital a nyelőcsőben lefelé halad. A perisztaltika akaratlan izomösszehúzódások sorozata, amelyek a garatban kezdődnek, és a nyelőcsőben folytatódnak. Ezek az összehúzódások hullámszerű mozgást hoznak létre, amely lefelé hajtja az ételt és az italt.
A nyelőcső felső záróizma ellazul, hogy az étel és az ital bejusson a nyelőcsőbe. A nyelőcső alsó záróizma ellazul, hogy étel és ital bejusson a gyomorba.
A nyelőcső klinikai jelentősége
A nyelőcsövet számos körülmény befolyásolhatja, beleértve:
* Nyelőcsőrák: Ez a nyolcadik leggyakoribb rák a világon. Férfiaknál gyakoribb, mint nőknél. A nyelőcsőrák kockázata az életkorral, az alkoholfogyasztással, a dohányzással és az elhízással növekszik.
* Gastrooesophagealis reflux betegség (GERD): Ez egy olyan állapot, amelyben a gyomortartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe. A GERD gyomorégést, hányingert, hányást és fájdalmat okozhat.
* Nyelőcső szűkület: Ez egy olyan állapot, amelyben a nyelőcső szűkül. A nyelőcső szűkületét gyulladás, hegesedés vagy daganatok okozhatják.
* Achalasia: Ez egy olyan állapot, amelyben a nyelőcső alsó záróizma nem ellazul megfelelően. Az achalasia nyelési nehézséget, mellkasi fájdalmat és regurgitációt okozhat.
A nyelőcső-betegségek diagnosztizálása és kezelése
Számos teszt használható a nyelőcső állapotának diagnosztizálására, beleértve:
* Felső endoszkópia: Ez egy olyan eljárás, amelynek során egy vékony, hajlékony csövet helyeznek a nyelőcsőbe, amelynek végén egy kamera található. A felső endoszkópia használható a nyelőcső vizualizálására és biopsziák vételére.
* Nyelőcső manometria: Ez egy olyan eljárás, amelynek során egy vékony, hajlékony csövet helyeznek be a nyelőcsőbe, amelynek végén nyomásérzékelő található. A nyelőcső manometria segítségével mérhető a nyelőcső nyomása és felmérhető a nyelőcső záróizom működése.
* Báriumi fecske: Ez egy röntgen-eljárás, amelyben a beteg báriumot tartalmazó folyadékot nyel le. A báriumfecske használható a nyelőcső vizualizálására és az esetleges rendellenességek azonosítására.
A nyelőcső állapotának kezelése a kiváltó októl függ. A kezelési lehetőségek magukban foglalhatják a gyógyszeres kezelést, a műtétet és az életmódbeli változtatásokat.