Csökkentett társadalmi elköteleződés: A depresszió a társadalmi interakciók iránti érdeklődés csökkenéséhez vezethet, beleértve a szemkontaktust, ami a szociális kommunikáció elengedhetetlen része.
Érdeklődés és öröm elvesztése: Az anhedonia, az érdeklődés vagy az öröm elvesztése az egykor élvezett tevékenységek iránt, a depresszió gyakori tünete. Ez kiterjedhet a szociális interakciókra is, ami csökkenti a szemkontaktus iránti motivációt.
Kognitív károsodások: A depresszió befolyásolhatja a kognitív funkciókat, beleértve a koncentrációt, a figyelmet és a memóriát. Ez kihívást jelenthet az egyének számára, hogy beszélgetés közben folyamatosan szemkontaktust tartsanak fenn.
Elkerülő viselkedés: Egyes depressziós egyének elkerülő magatartást tanúsíthatnak, hogy megbirkózzanak érzelmi szorongásaikkal. Ez magában foglalhatja a szemkontaktus elkerülését a szociális szorongás vagy kényelmetlenség érzésének enyhítése érdekében.
Alacsony önbecsülés: A depressziós egyének alacsony önbecsülést és értéktelenség érzését tapasztalhatják. Ez öntudatosnak vagy szégyellnivalónak érezheti őket, ami tovább csökkenti a szemkontaktusra való hajlamukat.
Negatív önérzékelés: A depressziós emberek gyakran negatívan ítélik meg magukat, és azt hiszik, hogy mások negatívan ítélik meg őket. Emiatt nem szívesen veszik fel a szemkontaktust, mert félnek az elutasítástól vagy a kritikától.
A csökkent szemkontaktus azonban nem kizárólag a depresszió tünete, hanem más állapotokkal, kulturális normákkal vagy személyes preferenciákkal is összefüggésbe hozható. Ha Ön vagy valaki, akit ismer, tartós depressziós tüneteket tapasztal, fontos, hogy szakszerű segítséget kérjen egy mentális egészségügyi szolgáltatótól a pontos diagnózis és a megfelelő kezelés érdekében.