Pszichopátia és antiszociális viselkedés:
A csökkent szégyen a pszichopátia és az antiszociális személyiségzavar jellemző vonása. Az ezekkel a tulajdonságokkal rendelkező egyénekben gyakran hiányzik a bűntudat, a lelkiismeret-furdalás és az empátia. Impulzív, meggondolatlan viselkedést folytathatnak, figyelmen kívül hagyva a társadalmi normákat és tetteik következményeit.
Nárcisztikus személyiségzavar:
A nárcisztikus személyiségzavarban szenvedő egyéneknek nehézségei lehetnek hibáik vagy hiányosságaik elismerése. Hajlamosak önmaga fontosságának felfújt érzésére, és előfordulhat, hogy nem tapasztalják meg ugyanúgy a szégyent, mint mások.
Érzelmi zsibbadás és trauma:
Egyes esetekben a szégyenérzet képtelensége traumára vagy bántalmazásra adott válaszként kifejlesztett megküzdési mechanizmus lehet. Lehet, hogy az egyének megtanulták elnyomni vagy elszakadni érzelmeiktől, hogy megvédjék magukat az elsöprő fájdalomtól vagy negatív tapasztalatoktól.
Neurológiai állapotok:
Egyes neurológiai állapotok hatással lehetnek az agy érzelmi feldolgozó központjaira, befolyásolva a szégyen megtapasztalását és szabályozását. Bizonyos agysérülések vagy idegrendszeri fejlődési rendellenességek csökkent érzelmi érzékenységgel járhatnak.
Kulturális különbségek:
A kulturális tényezők is befolyásolhatják a szégyen kifejezését. A szégyen egy mélyen személyes érzelem, amelyet a társadalmi értékek és elvárások formálnak. A kulturális normák változhatnak a szégyenreakciókat kiváltó helyzetek vagy cselekedetek tekintetében.
Érzelmi éretlenség:
Bizonyos esetekben a csökkent szégyenérzet érzelmi éretlenséggel vagy a fejlődési növekedés hiányával járhat. Előfordulhat, hogy az egyének nem fejlesztették ki a megfelelő érzelmi szabályozási készségeket vagy az önegyüttérzés erős érzését.
Fontos megjegyezni, hogy a szégyenérzetre való képtelenség jelentős hatással lehet az egyén érzelmi jólétére és interperszonális kapcsolataira. Bár csökkentheti az önkritika bizonyos formáit, de az önreflexió képességének csökkenéséhez, a hibákból való tanuláshoz és a másokkal való értelmes kapcsolatok kialakításához is vezethet. A professzionális segítség, például terápia vagy tanácsadás igénybevétele hasznos lehet az olyan mögöttes tényezők megértésében és kezelésében, amelyek hozzájárulnak a szégyenérzet csökkenéséhez és az egészségesebb érzelmi megküzdési mechanizmusok kialakításához.