A normalitáshoz való visszatérés stresszt okoz?

Ahogy a világ fokozatosan kiemelkedik a COVID-19 világjárvány által bevezetett korlátozásokból, sok egyén nyugtalanságot és stresszt tapasztal, ahogy alkalmazkodik ehhez az átalakuláshoz. Ezt a „poszt-pandémiás stressz-zavarnak” vagy „visszatérési szorongásnak” nevezett jelenséget számos érzelmi és pszichológiai kihívás jellemzi, amelyek a normalitásba való visszatéréshez kapcsolódnak. Íme néhány ok, amiért a normál állapotba való visszatérés stresszt okozhat:

1. Bizonytalanság és kétértelműség:A világjárványból való átmenet bizonytalanságot és kétértelműséget hoz a tekintetben, hogy mit fog maga után vonni az „új normális”. Ez a bizonytalanság szorongást válthat ki, amikor az egyének a biztonságukkal, rutinjaikkal és általában a jövőjükkel kapcsolatos kérdésekkel küzdenek.

2. Társadalmi újbóli alkalmazkodás:Több hónapos társadalmi távolságtartás és korlátozott interakciók után a társas helyzetekbe való újbóli bekapcsolódás szorongást válthat ki. A vírusfertőzéstől való félelem, a társadalmi ügyetlenség és az új társadalmi normákhoz való alkalmazkodás szükségessége hozzájárulhat a stresszhez.

3. A rutin elvesztése:A világjárvány idején sokan új rutinokat és szokásokat alakítottak ki, amelyek a szerkezet és a kényelem érzését biztosították. A járvány előtti rutinokhoz való visszatérés, mint például az ingázás, az irodai munkavégzés vagy a zsúfolt eseményeken való részvétel, megzavarhatja ezeket a rutinokat, és nyugtalanságot kelthet.

4. Félelem a visszafejlődéstől:A korlátozások feloldásával és a vírus terjedésének csökkenésével az egyének félhetnek a járvány újbóli megjelenésétől. A bezárt állapotba való visszatéréstől vagy a fertőzések újabb hullámától való félelem fokozhatja a stresszszintet.

5. Nyomás a „felzárkóztatásra”:A járvány hatására az egyének úgy érezhették, mintha lemaradtak volna életük különböző területein, például az oktatásban, a karrierben vagy a személyes fejlődésben. A gyors felzárkózás és az elveszett idő pótlására irányuló nyomás stresszhez és kiégéshez vezethet.

6. Érzelmi fáradtság:A járvány alatt tapasztalt hosszan tartó stressz és szorongás miatt sok ember érzelmileg kimerült és kimerült. A normalitáshoz való visszatérés további érzelmi erőforrásokat igényelhet, ami kihívást jelenthet azok számára, akik már úgy érzik, hogy kimerültek.

7. Az ellenőrzés hiánya:A világjárvány az egyénekben akut módon tudatosította az események feletti kontroll korlátait. Ez a felismerés akkor is fennmaradhat, amikor a korlátozások enyhülnek, ami a sebezhetőség és a stressz érzéséhez vezet.

8. Változó prioritások:A világjárvány megváltoztathatta az emberek prioritásait és értékeit, ami életválasztásaik újraértékeléséhez vezetett. A változásokon való eligazodás és a világjárvány utáni jövővel kapcsolatos döntések meghozatala stresszes lehet.

Fontos felismerni és kezelni ezeket a stressztényezőket, és szükség esetén támogatást kérni. Az öngondoskodás gyakorlása, a társas kapcsolatok fenntartása, az örömöt és kikapcsolódást hozó tevékenységek gyakorlása, szükség esetén a szakszerű segítség kérése fontos lépések a világjárvány utáni stressz kezelésében.