1. Alapvető vagy elsődleges érzelmek:
- Öröm:A boldogság, az öröm vagy az élvezet érzése.
- Düh:erős elégedetlenség vagy bosszúság érzése, amelyet gyakran agresszió kísér.
- Szomorúság:A bánat, a kétségbeesés vagy a boldogtalanság érzése.
- Félelem:egy vélt fenyegetésre vagy veszélyre adott válasz, amely gyakran szorongással jár.
- Undor:idegenkedés vagy ellenszenv érzése valamivel szemben, amit kellemetlennek vagy gusztustalannak tartanak.
- Meglepetés:Hirtelen, váratlan reakció váratlan eseményre.
2. Másodlagos vagy szociális érzelmek:
- Szerelem:erős vonzalom egy másik személy vagy dolog iránt.
- Gyűlölet:erős idegenkedés egy másik személlyel vagy dologgal szemben.
- Féltékenység:harag és irigység érzése valaki más sikere, javai vagy kapcsolatai iránt.
- Büszkeség:az önelégültség vagy a siker érzése.
- Szégyen:szégyenérzet, bűntudat vagy megaláztatás érzése az ember tettei vagy vélt hibái miatt.
- Hála:a megbecsülés és a hála érzése valaki kedvességéért vagy tetteiért.
3. Összetett érzelmek:
- Szorongás:Aggodalom vagy nyugtalanság egy bizonytalan jövő vagy vélt fenyegetés miatt.
- Depresszió:a szomorúság, a kilátástalanság és az érdeklődés elvesztése az olyan tevékenységek iránt, amelyek korábban örömet okoztak.
- Megbánás:lelkiismeret-furdalás vagy csalódás érzése egy múltbeli cselekedet vagy döntés miatt.
- Bűntudat:Felelősségérzet vagy lelkiismeret-furdalás valami helytelennek vagy erkölcstelennek tartott dolog miatt.
- Elégedettség:az életével vagy helyzetével kapcsolatos elégedettség és beteljesülés állapota.
- Nosztalgia:szentimentális vágyakozás a múlt után, gyakran idealizált.
Érdemes megjegyezni, hogy az érzelmek nagyon árnyaltak és összefügghetnek egymással. Változó lehet intenzitásukban, időtartamukban és az őket előidéző konkrét kiváltó okokban. Emellett az érzelmeket kulturális, társadalmi és személyes tényezők is befolyásolják, ami azt jelenti, hogy kifejezésük és értelmezésük egyénenként és társadalmonként eltérő lehet.