Egészség és a Betegség
1. Spanyolország hanyatlása globális hatalomként A 16. században Spanyolország volt a domináns globális hatalom, hatalmas birodalmával, amely Amerika, Európa és Ázsia területeit foglalta magában. A 17. századra azonban Spanyolország hatalma hanyatlásnak indult. Ezt a csökkenést számos tényező okozta, többek között más európai hatalmak, például Anglia és Franciaország felemelkedése, a spanyol gazdaság hanyatlása és Spanyolország amerikai gyarmatainak elvesztése.
2. Spanyolország belső problémái. A 17. század során Spanyolország külső kihívásai mellett számos belső problémával is szembesült. E problémák közé tartozott a politikai instabilitás, a vallási konfliktusok és a gazdasági stagnálás. A politikai instabilitást a gyakori kormányváltások, valamint a király és a nemesség közötti hatalmi harcok okozták. A vallási konfliktusokat a protestantizmus terjedése okozta Spanyolországban, amely heves ellenállásba ütközött a katolikus egyház részéről. A gazdasági stagnálást számos tényező okozta, köztük a spanyol gazdaság hanyatlása, a gyarmatok elvesztése az amerikai kontinensen és a nagy létszámú hadsereg fenntartásának magas költségei.
3. Spanyolország kulturális és szellemi vívmányait Politikai, gazdasági és katonai hanyatlása ellenére Spanyolország továbbra is jelentős kulturális és szellemi eredményeket produkált a 17. században. Ebben az időszakban Spanyolország legnagyobb írói, művészei és zenészei, például Miguel de Cervantes, El Greco és Diego Velázquez felbukkantak. Spanyolország a tanulás központjává is vált, számos új egyetem alapításával, valamint számos könyv és tudományos értekezés megjelentetésével.
Összefoglalva, a „dicsőséges kudarc” címet az 1550-től 1650-ig tartó Spanyolország leírására lehetne használni, mert bár Spanyolország globális hatalomként hanyatlott, és számos belső problémával kellett szembenéznie, ugyanakkor jelentős kulturális és szellemi teljesítményt is produkált.