Egészség és a Betegség
1. Csökkentett splanchnic véráramlás :A kardiogén sokk a perctérfogat jelentős csökkenéséhez vezet, ami csökkenti a véráramlást a splanchnikus szervekben, beleértve a gyomor-bélrendszert is. Ez a csökkent vérellátás veszélyezteti az emésztési folyamatot, és hányingert okozhat.
2. Megnövekedett szimpatikus aktivitás :A kardiogén sokk aktiválja a szimpatikus idegrendszert, ami a szívfrekvencia növekedéséhez és a perifériás érszűkülethez vezet. Ez a szimpatikus túlműködés a gyomor-bélrendszerre is hatással van, reflexválaszként hányingert okozva.
3. Elektrolit és sav-bázis zavarok :A kardiogén sokk különböző elektrolit-egyensúly- és sav-bázis zavarokhoz vezethet, mint például hyponatraemia, hyperkalaemia, acidózis és alkalózis. Ezek az egyensúlyhiányok megzavarhatják a normál testfunkciókat, és hozzájárulhatnak a hányingerhez.
4. Myocardialis ischaemia és szívizom ödéma :Súlyos kardiogén sokk esetén szívizom ischaemia és szívizom ödéma alakulhat ki. Ezek az állapotok közvetlenül stimulálhatják a vagus ideget, amely a szívből az agyba irányuló jelek továbbításáért felelős, és hányingert és hányást válthat ki.
5. A gyógyszeres kezelés mellékhatásai :A kardiogén sokk kezelésére használt bizonyos gyógyszerek, mint például a vazopresszorok és a vízhajtók, mellékhatásként hányingert okozhatnak.
Fontos megjegyezni, hogy az émelygést gyakran kísérik a kardiogén sokk egyéb tünetei is, mint például hipotenzió, tachycardia, tachypnea, oliguria és megváltozott mentális állapot. Ezért az émelygést az általános klinikai kép összefüggésében kell értékelni, és megfelelő diagnosztikai teszteket és terápiás intézkedéseket kell tenni a kiváltó ok kezelésére.