Patológiailag a Crohn-betegséget transzmurális gyulladás jellemzi, ami azt jelenti, hogy a bélfal minden rétegét érinti. A gyulladás gyakran a nyálkahártya rétegben kezdődik, amely a legbelső réteg, majd átterjed a mélyebb rétegekbe, beleértve a submucosa, a muscularis propria és a serosa.
Az érintett szövetek mikroszkópos vizsgálata jellemzően nem-caseating granulomák jelenlétét tárja fel, amelyek gyulladásos sejtek, köztük makrofágok, limfociták és óriássejtek csoportjai, amelyeket rostos szövet gyűrű vesz körül.
A Crohn-betegség olyan szövődményekhez is vezethet, mint szűkületek (szűkületek) vagy perforációk (lyukak) a belekben, fisztulák (rendellenes kapcsolatok) a gyomor-bél traktus különböző részei vagy a bőr között, és egyes egyéneknél perianális elváltozások alakulhatnak ki.
A Crohn-betegség kezelése gyakran olyan gyógyszereket foglal magában, amelyek csökkentik a gyulladást, javítják a bélműködést és kezelik a tüneteket. Súlyos esetekben műtétre lehet szükség a sérült bélszakaszok eltávolítására vagy a szövődmények kezelésére.
A Crohn-betegség kóros mechanizmusainak és jellemzőinek megértése elengedhetetlen a pontos diagnózishoz, a megfelelő kezeléshez és a célzott terápiás stratégiák kidolgozásához.