Íme egy áttekintés a dohányzás és a fekélyes vastagbélgyulladás közötti kapcsolatról:
Az UC kialakulásának fokozott kockázata: Tanulmányok következetesen kimutatták, hogy a dohányzás a fekélyes vastagbélgyulladás kialakulásának fokozott kockázatával jár. Például egy, a "Gut" folyóiratban publikált nagy populáció-alapú tanulmány kimutatta, hogy a jelenleg dohányzó egyéneknél 1,7-szer nagyobb volt az UC kialakulásának kockázata, mint azoknál, akik soha nem dohányoztak.
Dózisfüggő kapcsolat: Úgy tűnik, hogy az UC kockázata dózisfüggő, ami azt jelenti, hogy minél többet dohányzik egy személy, annál nagyobb a kockázata. A fent említett tanulmány megállapította, hogy az UC kockázata az erős dohányosok körében volt a legmagasabb (napi több mint 20 cigaretta), és csökkent a cigarettafogyasztás csökkenésével.
Korábbi életkor: A dohányzást összefüggésbe hozták az UC korábbi megjelenésével is. Tanulmányok kimutatták, hogy a dohányzó egyéneknél fiatalabb korban alakul ki UC, mint a nemdohányzókban.
Súlyosabb betegség lefolyása: A dohányzást összefüggésbe hozták a betegség súlyosabb lefolyásával az UC-s egyéneknél. Az UC-ban szenvedő dohányosok nagyobb valószínűséggel tapasztalják a vastagbél érintettségét, gyakrabban fordulnak elő fellángolások, és nagyobb a szövődmények, például a kórházi kezelés és a műtét kockázata.
Károsodott kezelési válasz: A dohányzás befolyásolhatja az UC kezelésére használt gyógyszerek hatékonyságát. Tanulmányok kimutatták, hogy az UC-s dohányosok nagyobb valószínűséggel ellenállnak a kezelésnek, a tünetek visszaesnek, és nagyobb gyógyszeradagokra van szükségük betegségük leküzdésére.
Mechanizmusok: Nem teljesen ismertek azok a mechanizmusok, amelyek révén a dohányzás befolyásolja az UC kockázatát és súlyosságát, de úgy gondolják, hogy számos tényező szerepet játszik:
1. Immunrendszeri zavarok: A dohányzás megzavarja az immunrendszer normális működését, ami krónikus gyulladáshoz és szövetkárosodáshoz vezet a vastagbélben.
2. Oxidatív stressz: A cigarettafüstben lévő vegyi anyagok reaktív oxigénfajtákat (ROS) termelnek, amelyek károsíthatják a sejteket és szöveteket, hozzájárulva az UC gyulladásos folyamatához.
3. A bélmikrobióta változásai: A dohányzás befolyásolja a bél mikrobiota összetételét és sokféleségét, amelyek döntő szerepet játszanak a bél homeosztázisának fenntartásában. A dohányzás okozta dysbiosis hozzájárulhat az UC kialakulásához és progressziójához.
4. Károsodott nyálkahártya-gát: A dohányzás károsíthatja a vastagbél nyálkahártyájának védőrétegét, ezáltal érzékenyebbé válik a gyulladásokra és sérülésekre.
Fontos megjegyezni, hogy a dohányzás nem az egyetlen tényező, amely hozzájárul az UC kialakulásához. Tekintettel azonban a dohányzás és az UC közötti jól megalapozott kapcsolatra, a dohányzás abbahagyása erősen ajánlott UC-ban szenvedő vagy a betegség kialakulásának kockázatának kitett egyének számára. A dohányzás abbahagyása csökkentheti az UC kialakulásának kockázatát, javíthatja a betegség kimenetelét, valamint javíthatja az UC-s betegek általános egészségi állapotát és jólétét.