A pubertás után az agyalapi mirigy folytatja a hormonok termelését és kiválasztását, beleértve a növekedési hormont (GH), a prolaktint, a pajzsmirigy-stimuláló hormont (TSH), az adrenokortikotrop hormont (ACTH) és a luteinizáló hormont (LH) normál agyalapi mirigy funkciójú egyénekben. Bizonyos esetekben azonban az agyalapi mirigy túlzott mennyiségben termelhet egy vagy több ilyen hormont, ami az agyalapi mirigy hiperszekréciójához vezethet.
Íme néhány példa a pubertás utáni hipofízis hiperszekrécióra:
1. Akromegália :Ezt az állapotot a felnőttkori túlzott GH-termelés jellemzi, ami a csontok és a lágyszövetek túlnövekedéséhez vezet. A kezek, lábak és állkapocs megnagyobbodását, valamint az arcvonások megváltozását okozhatja.
2. Cushing-kór :Ez az állapot az agyalapi mirigy túlzott ACTH-termeléséből adódik. A mellékvese kortizol túltermeléséhez vezet, ami olyan tüneteket eredményez, mint a súlygyarapodás, a magas vérnyomás és a bőr szerkezetének megváltozása.
3. Pajzsmirigy-túlműködés :Ez az állapot akkor fordul elő, amikor az agyalapi mirigy túl sok TSH-t termel, ami viszont a pajzsmirigy pajzsmirigyhormonok túltermelését okozza. Olyan tünetekhez vezethet, mint a fogyás, fokozott szívverés és idegesség.
4. Galactorrhea :Ezt az állapotot a terhességen vagy szoptatáson kívül tejszerű folyadék termelése jellemzi a mellből. Előfordulhat az agyalapi mirigy túlzott prolaktin szekréciója miatt.
Fontos megjegyezni, hogy az agyalapi mirigy pubertás utáni hiperszekréciójának számos oka lehet, beleértve az agyalapi mirigy daganatait (adenómát), genetikai tényezőket és bizonyos egészségügyi állapotokat. Ha az agyalapi mirigy túlzott elválasztására utaló tüneteket tapasztal, elengedhetetlen, hogy konzultáljon egészségügyi szakemberrel a megfelelő diagnózis és kezelés érdekében. A kezelési lehetőségek között szerepelhetnek gyógyszerek, műtét vagy sugárterápia, az adott állapottól és a kiváltó októl függően.