Egészség és a Betegség
1. Megnövekedett falvastagság (hipertrófia): A megnövekedett nyomásra a bal kamra izmos falainak megvastagodásával reagál, ezt a folyamatot bal kamrai hipertrófiának (LVH) nevezik. Ez a megnövekedett izomtömeg segíti a szív pumpálását a magasabb nyomás ellen.
2. Megnövelt kamraméret (tágulás): A bal kamra is megnagyobbodhat vagy kitágulhat, mivel arra törekszik, hogy minden egyes összehúzódáskor több vért pumpáljon. A magas vérnyomásnak való tartós kitettség a szívizom megnyúlásához és átalakulásához vezethet, ami nagyobb kamrai üreget eredményez.
3. Csökkentett kidobási frakció: Az ejekciós frakció (EF) annak mértéke, hogy a szív minden egyes összehúzódáskor mennyi vért pumpál ki. Hipertóniában előfordulhat, hogy a bal kamra nem képes olyan hatékonyan kilökni a vért, mint egy egészséges szív, ami csökkenti az ejekciós frakciót. Ez veszélyeztetheti a szív teljes pumpáló funkcióját.
4. Károsodott diasztolés funkció: A hipertónia a szívciklus diasztolés fázisában is befolyásolhatja a bal kamra ellazulási és feltöltődési képességét. Ez a csökkent ellazulás a bal kamrán belüli nyomásnövekedéshez vezethet, még akkor is, ha az nem húzódik össze, ezt az állapotot diasztolés diszfunkciónak nevezik.
5. Strukturális változások: A magas vérnyomás elváltozásokat okozhat a szív belső struktúrájában, például megvastagodhat a mitrális billentyű szórólapja, és megnagyobbodik a bal pitvar, az a kamra, amely a tüdőből kapja a vért, mielőtt az a bal kamrába áramlik.
Ezek a bal kamrában bekövetkező változások a szívnek a krónikus vérnyomás-emelkedéshez való alkalmazkodásának eredménye. Ha azonban a magas vérnyomás kontrollálatlan marad, ezek a szerkezeti és funkcionális változások hozzájárulhatnak szívelégtelenség és egyéb kardiovaszkuláris szövődmények kialakulásához.