Genetikai tényezők: Tanulmányok kimutatták, hogy a szociopátia családokban is előfordulhat, ami arra utal, hogy a rendellenességnek genetikai összetevője lehet. Azonban a genetika önmagában nem határozza meg, hogy valakiből szociopata lesz-e vagy sem.
Környezeti tényezők: A gyermekkori élmények is szerepet játszhatnak a szociopátia kialakulásában. Például az erőszaknak, bántalmazásnak vagy elhanyagolásnak kitett gyerekekben nagyobb valószínűséggel alakulnak ki szociopata vonások.
Pszichológiai tényezők: Bizonyos személyiségjegyek, mint például az impulzivitás, az empátia hiánya és az agresszió, szintén hozzájárulhatnak a szociopátia kialakulásához.
Fontos megjegyezni, hogy a szociopátia nem azonos a pszichopátiával. Bár mindkét rendellenességnek van néhány jellemzője, mint például az empátia hiánya és az antiszociális viselkedés, a szociopátiát általában kevésbé súlyosnak tekintik, mint a pszichopátiát. A szociopaták továbbra is képesek lehetnek kapcsolatokra és funkciókra a társadalomban, míg a pszichopaták jellemzően antiszociálisabbak és impulzívabbak.
A szociopátia kezelése nehéz, de nem lehetetlen. A terapeuták általában a pszichoterápia és a gyógyszeres kezelés kombinációját alkalmazzák, hogy segítsenek a szociopatáknak megtanulni kontrollálni viselkedésüket és empátiát kialakítani mások iránt.