Egészség és a Betegség
Az MDS súlyossága az enyhétől az életveszélyesig terjedhet. Egyes esetekben az MDS akut myeloid leukémiává (AML), a vérrák egy fajtájává fejlődhet.
Az MDS tünetei
Az MDS tünetei a rendellenesség típusától és súlyosságától függően változhatnak. Néhány gyakori tünet a következők:
* Fáradtság
* Gyengeség
* Légszomj
* Szédülés
* Sápadt bőr
* Könnyű zúzódás vagy vérzés
* Láz
* Fogyás
* Duzzadt nyirokcsomók
* Fokozott fertőzésveszély
Az MDS okai
Az MDS pontos oka nem ismert, de néhány kockázati tényező a következők:
* Életkor:Az MDS gyakoribb az idősebb felnőtteknél.
* Nem:A férfiaknál nagyobb valószínűséggel alakul ki MDS, mint a nőknél.
* Faj:Az afro-amerikaiak nagyobb valószínűséggel alakulnak ki MDS-ben, mint a kaukázusiak.
* Családi anamnézis:Azoknál, akiknek a családjában előfordult MDS, nagyobb valószínűséggel alakul ki a rendellenesség.
* Bizonyos vegyi anyagoknak való kitettség:Egyes vegyi anyagok, mint például a benzol és a formaldehid, összefüggésbe hozhatók az MDS fokozott kockázatával.
* Sugárterápia:Azoknál az embereknél, akik sugárterápián estek át, nagyobb valószínűséggel alakul ki MDS.
Az MDS diagnózisa
Az MDS-t számos teszt alapján diagnosztizálják, beleértve:
* Vérvizsgálatok
* Csontvelő biopszia
* Citogenetikai elemzés
* Molekuláris vizsgálatok
Az MDS kezelése
Az MDS kezelése a rendellenesség típusától és súlyosságától függ. Néhány gyakori kezelés a következőket tartalmazza:
* Vérátömlesztés
* Kemoterápia
* Célzott terápia
* Őssejt transzplantáció
Az MDS prognózisa
Az MDS prognózisa a rendellenesség típusától és súlyosságától függően változik. Az MDS bizonyos típusai nagyobb valószínűséggel fejlődnek AML-be, mint mások. Az MDS-ben szenvedők 5 éves túlélési aránya körülbelül 30%.
Az MDS megelőzése
Nincs biztos mód az MDS megelőzésére, de néhány kockázati tényező csökkenthető, például:
* Bizonyos vegyi anyagoknak való kitettség elkerülése
* A sugárterápia korlátozása
* Egészséges táplálkozás
* Rendszeres testmozgás