A kekszeket jellemzően finomított szénhidrátokból, például fehér lisztből készítik, amelyeket a szervezet viszonylag gyorsan lebont egyszerű cukrokra. Ezek a cukrok ezután felszívódnak a véráramba, és energiaként vagy zsírként raktározódnak.
Az emésztés sebességét befolyásolhatja más tápanyagok jelenléte a kekszben, például rost, fehérje és zsír. A rostok lelassítják az emésztést, míg a fehérjék és a zsírok tovább bomlanak le, és meghosszabbíthatják az emésztési időt.
Általában az összetettebb szénhidrátokat, rostot és fehérjét tartalmazó keksz emésztése hosszabb ideig tart, mint az elsősorban finomított szénhidrátokból készült keksz. Ezenkívül olyan tényezők, mint az adagok mérete és az étkezés általános összetétele, szintén befolyásolhatják az emésztési időt.