Egészség és a Betegség
Parietális sejtek: A gyomor nyálkahártyájában található parietális sejtek felelősek a HCl kiválasztásáért. A HCl szén-dioxid (CO2) és víz (H2O) reakciójával keletkezik szénsavanhidráz enzim jelenlétében. A reakció során keletkező H+-ionok ezután a gyomor lumenébe, míg a HCO3-ionok a véráramba jutnak.
Fő cellák: A gyomornyálkahártya fő sejtjei pepszinogént választanak ki, amelyet a gyomor savas környezete aktív pepszin enzimmé alakít át. A pepszin segít a fehérjék lebontásában az élelmiszerekben.
Gastrin: A gasztrin egy olyan hormon, amelyet a gyomor nyálkahártyája termel élelmiszer jelenlétére válaszul. A gasztrin a parietális sejteket HCl, a fősejteket pedig pepszinogén kiválasztására serkenti.
Nák: A gyomor nyálkahártyáját nyálkaréteg védi a savas környezettől. A nyálkahártyát a gyomornyálkahártya nyálkahártya sejtjei termelik, és glikoproteineket, mucinokat és lipideket tartalmaznak, amelyek segítenek a HCl elleni védőgát kialakításában.
Bikarbonát szekréció: A hasnyálmirigy és a duodenum HCO3-ot választ ki a nyombélbe, ami segít semlegesíteni a gyomor savas kéményét. Ezt a folyamatot a szekretin hormon szabályozza, amely a nyombélben lévő sav jelenlétére reagálva szabadul fel.
Ezek a mechanizmusok együtt működnek, hogy a gyomor pH-ját egy szűk 1,5 és 2,0 közötti tartományban tartsák. Ez a savas környezet szükséges a táplálék megfelelő emésztéséhez és a baktériumok szaporodásának megakadályozásához.