- Az élelmiszerek fizikai lebontása kisebb részecskékre rágással, darálással és kavarással.
- A szájban (rágás) és a gyomorban (korgás) fordul elő.
2. Kémiai emésztésre :
- Összetett élelmiszermolekulák bontása egyszerűbb anyagokra enzimek hatására.
- A szájban, a gyomorban és a vékonybélben fordul elő.
a) Szénhidrát emésztés :
- A szájban a nyál amilázával kezdődik, amely a keményítőket egyszerűbb cukrokra bontja.
- A vékonybélben a hasnyálmirigy-amilázzal folytatódik, amely tovább bontja a keményítőket és a diszacharidokat monoszacharidokra, például glükózra, fruktózra és galaktózra.
b) Fehérje emésztés :
- A gyomorban kezdődik a pepszin, amely a fehérjéket kisebb peptidekre bontja.
- A vékonybélben folytatódik a hasnyálmirigy proteázaival, mint például a tripszin, a kimotripszin és az elasztáz, amelyek tovább bontják a peptideket egyedi aminosavakra.
c) Zsíremésztés :
- A gyomorban kezdődik a gyomor lipázzal, amely egyes étkezési zsírokat zsírsavakra és glicerinre bont.
- A vékonybélben a hasnyálmirigy-lipázzal és az epesókkal folytatódik. Az epesók emulgeálják a zsírokat, megnövelve felületüket a lipáz számára, amely zsírsavakra és glicerinre bontja azokat.
3. Felszívódást :
- Az a folyamat, amelynek során az emésztett tápanyagok felszívódnak a véráramba.
- Elsősorban a vékonybélben fordul elő, ahol a belső bélést (nyálkahártyát) apró ujjszerű kiemelkedések, úgynevezett bolyhok borítják, amelyek növelik a felszívódáshoz szükséges felületet.
Felszívódás után a tápanyagokat a keringési rendszer a szervezetben szállítja, hogy energiát és építőelemeket biztosítson a különböző anyagcsere-folyamatokhoz.