1. Szénhidrát emésztés:
- Amiláz:Ez az enzim a szájban (nyálamiláz) és a hasnyálmirigyben (hasnyálmirigy-amiláz) termelődik. Az összetett szénhidrátokat, például a keményítőt egyszerűbb cukrokra, például maltózra és dextrinekre bontja.
- Laktáz:A vékonybélben termelődik, a laktáz a tejben és tejtermékekben található cukrot, a laktózt glükózra és galaktózra bontja.
2. Fehérje emésztés:
- Pepszin:A gyomor által kiválasztott pepszin savas körülmények között működik a legjobban, és a fehérjék emésztését úgy indítja el, hogy azokat kisebb peptidekre bontja.
- Tripszin és kimotripszin:Ezeket az enzimeket a hasnyálmirigy termeli, és a vékonybélben működnek. A tripszin tovább bontja a peptideket, és a kimotripszin a fehérjékben lévő specifikus peptidkötéseket célozza meg.
- Karboxipeptidáz:Egy másik hasnyálmirigy enzim, a karboxipeptidáz, egyenként távolítja el az aminosavakat a peptidláncok végéről.
3. Zsíremésztés:
- Lipáz:A hasnyálmirigy termeli, és az epehólyagból származó epe segíti, a lipáz a zsírokat (lipideket) glicerinné és zsírsavakra bontja.
4. Nukleinsavas emésztés:
- Nukleáz:Az enzimek ebbe a csoportjába tartozik a dezoxiribonukleáz (DNáz) és a ribonukleáz (RNáz). A DNáz a DNS-t, míg az RNáz az RNS-t kisebb nukleotidokra bontja.
5. Felszívódás:
- Az emésztőenzimek is szerepet játszanak a tápanyag felszívódásban. Például bizonyos enzimek a bélsejtek felszínén segítenek lebontani a diszacharidokat (kettős cukrokat) monoszacharidokra (egyszerű cukrok), amelyek felszívódnak.
Ezen enzimek aktivitása elengedhetetlen a táplálék megfelelő emésztéséhez és a tápanyagok későbbi felszívódásához. Ezen enzimek termelésének vagy aktivitásának hiányosságai vagy működési zavarai emésztési problémákhoz és tápanyag-felszívódási zavarokhoz vezethetnek.