Hogyan jósolják a tudósok az influenzát, amely minden évben itt lesz?

Az influenzavírus előrejelzése egy összetett folyamat, amely több lépésből és különböző területeken dolgozó tudósok – köztük virológusok, epidemiológusok és molekuláris biológusok – közötti együttműködésből áll. Íme az évente keringő influenzatörzsek előrejelzésének legfontosabb lépései:

1. Globális influenzafelügyelet:

- Az influenzavírusok folyamatosan fejlődnek és keringenek világszerte, ezért a tudósok egész évben működő felügyeleti rendszert tartanak fenn az influenza aktivitásának nyomon követésére és a feltörekvő törzsek azonosítására.

- Ez magában foglalja az influenzaszerű betegségben szenvedőktől légúti minták gyűjtését, a vírusok izolálását, valamint laboratóriumi vizsgálatok elvégzését azok jellemzésére.

- Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) koordinálja ezt a globális felügyeleti hálózatot, és rendszeresen frissíti a keringő influenzatörzsekre vonatkozó információkat.

2. Antigénelemzés:

- A tudósok elemzik az influenzavírusok antigén tulajdonságait, hogy megjósolják, mely törzsek okozhatják leginkább a következő szezonális influenzát.

- A vírus két felszíni fehérjére összpontosítanak:a hemagglutininre (HA) és a neuraminidázra (NA).

- Ezek a fehérjék felelősek a vírus sejtfertőző és betegségeket okozó képességéért, szerkezetükben bekövetkező változások (antigénsodródás) pedig olyan új törzseket eredményezhetnek, amelyek ellen az emberi populációnak nincs immunitása.

3. Filogenetikai elemzés:

- A tudósok filogenetikai elemzést alkalmaznak a keringő influenzavírusok genetikai rokonságának felmérésére.

- A filogenetikai fák felépítésével megkülönböztethető genetikai vonalakat azonosíthatnak, és nyomon követhetik azok fejlődését az idő múlásával.

- A korábbi törzsektől való jelentős eltérést jelző genetikai változások fontosak az új pandémiás vagy járványos influenzatörzsek megjelenésének előrejelzésében.

4. Állattanulmányok:

- Állatmodellek, például görények és egerek segítségével vizsgálják a különböző influenzavírus-törzsek patogenitását és átviteli képességét.

- A tudósok fel tudják mérni a vakcinajelölt törzsek által okozott betegségek súlyosságát és azok populáción belüli terjedésének lehetőségét.

5. Szakértői konzultáció és kockázatértékelés:

- A WHO szakértői testületeket hív össze, köztük virológusokból, epidemiológusokból és közegészségügyi szakemberekből, hogy áttekintsék és értelmezzék a felügyeleti adatokat, az antigénelemzéseket és az állatkísérletek eredményeit.

- Ezek a panelek felmérik a különböző keringő törzsekkel kapcsolatos kockázatokat, és ajánlásokat fogalmaznak meg arra vonatkozóan, hogy mely törzsek kerüljenek bele az éves influenzaoltásba.

- Az ajánlott oltóanyag-törzseket jellemzően több hónappal az influenza szezon kezdete előtt bejelentik, hogy a gyártók előállíthassák és forgalmazhassák az oltóanyagokat.

6. Vakcinagyártás:

- A szakértői ajánlások alapján az oltóanyaggyártók az előre jelzett influenzatörzseknek megfelelő antigéneket tartalmazó vakcinákat állítanak elő.

- Jellemzően többféle influenza elleni vakcinakészítmény áll rendelkezésre, amelyek lefedik a potenciálisan keringő törzseket, és széles körű védelmet nyújtanak.

Fontos megjegyezni, hogy az influenzavírus előrejelzése nem egzakt tudomány, és mindig van némi bizonytalanság a folyamathoz. A tudományos közösség közös erőfeszítései és a kifinomult megfigyelőrendszerek azonban nagymértékben javították az influenzatörzs előrejelzésének pontosságát, ami hatékonyabb oltásokhoz és jobb közegészségügyi felkészültséghez vezetett a szezonális influenzajárványokra.