A tapintás során alkalmazott nyomás :A radiális artériára vagy a nyaki artériára gyakorolt túl nagy nyomás megváltoztathatja a pulzusszámot. A túl erős nyomás a pulzus mesterséges lelassulását idézheti elő, míg a túl kicsi nyomás megnehezítheti a pulzus pontos érzékelését.
Szabálytalan szívritmus :Ha egy személynek szabálytalan szívritmusa (aritmiája), például pitvarfibrillációja van, nagyobb kihívást jelenthet a pulzusszám pontos tapintással történő mérése. Ennek az az oka, hogy a szívverések közötti intervallum inkonzisztens lehet, ami megnehezíti a pulzus pontos számlálását.
A tapintás helye :A pulzus tapintása különböző helyeken, például a csuklón (artéria radiális) vagy a nyakon (artéria nyaki verőér) kissé eltérő eredményeket adhat. A pulzusfrekvencia ezeken a helyeken kissé eltérhet, ezért fontos, hogy következetes legyen a mérés helyén.
Pulzushiány :Pulzushiány akkor fordul elő, ha a csuklónál mért pulzusszám alacsonyabb, mint a sztetoszkóp segítségével a szívben számolt pulzusszám. Ez a különbség a perifériás artériák gyenge vagy inkonzisztens pulzusainak köszönhető, ami miatt egyes szívverések nem tapinthatók a csuklónál. Ez a tényleges pulzusszám alulbecsléséhez vezethet.
Külső tényezők :Az olyan állapotok, mint a stressz, a szorongás, a testmozgás, a láz és bizonyos gyógyszerek a pulzusszám ingadozását okozhatják, ami befolyásolja a tapintás pontosságát.
A vérnyomás változásai :A magas vagy alacsony vérnyomás potenciálisan befolyásolhatja a pulzus intenzitását és tisztaságát, megnehezítve a pulzusszám pontos felismerését.
Ezenkívül a vérerek anatómiájának egyéni eltérései és a tapintást végző személy képzettségi szintje hozzájárulhat az esetleges pontatlanságokhoz. A hibák minimalizálása érdekében ajánlott jól kalibrált elektronikus eszköz, például pulzoximéter vagy sztetoszkóp (auszkultációs módszer) használata olyan esetekben, amikor a pulzusszám pontos mérése kritikus fontosságú, vagy ha a szívverésben jelentős szabálytalanság lép fel.