A mikrogravitációban a gravitáció hiánya miatt a test izmai kevésbé dolgoznak, hogy megtartsák saját súlyukat. Ez izomsorvadáshoz, illetve az izomtömeg és -erő elvesztéséhez vezethet. A leginkább érintett izmok azok, amelyeket a gravitáció elleni mozgáshoz használnak, például a láb- és a hátizmokat.
Az izomsorvadás mérséklése érdekében a hosszú távú űrmissziók űrhajósainak rendszeresen kell gyakorolniuk a gravitáció hatását szimuláló speciális berendezésekkel. Az edzésprotokollok jellemzően ellenállási edzést, szív- és érrendszeri edzéseket és egyensúlygyakorlatokat foglalnak magukban.
Csontok:
A mikrogravitáció a csontok egészségére is negatív hatással van. A csontsűrűséget befolyásolja a csontváz mechanikai igénybevételének mértéke. Az űrben a csontokat érő gravitációs terhelés csökkenése miatt ásványi anyagokat, például kalciumot és foszfort veszítenek el. Ez a csontreszorpciónak nevezett folyamat csontritkuláshoz vagy a csontok gyengüléséhez és elvékonyodásához vezethet.
A csontsűrűség megőrzése érdekében az űrhajósok rendszeres súlyzós gyakorlatokon vesznek részt, amelyek a gravitáció csontvázra gyakorolt hatását szimulálják. Ezek a gyakorlatok közé tartozik a futópadon való séta, az ellenállási gép használata és a súlyemelő gyakorlatok végrehajtása. Ezenkívül az űrhajósok kalcium- és D-vitamin-kiegészítőket is kaphatnak a csonttömeg megőrzése érdekében.
Az izom- és csontgyengülés hatásai az űrben jelentős aggodalomra adnak okot a hosszú távú űrmissziók során, és elengedhetetlen stratégiák és ellenintézkedések kidolgozása e kockázatok mérséklésére.