1. ATP kimerülése: Az adenozin-trifoszfát (ATP) a sejtek, köztük a vázizomsejtek fő energiapénze. Az intenzív edzés során az ATP gyorsan lebomlik, hogy energiát biztosítson az izomösszehúzódásokhoz. Ahogy az ATP-raktárak kimerülnek, az izom erőgeneráló képessége csökken, ami fáradtsághoz vezet.
2. A hulladéktermékek felhalmozódása: Edzés közben az ATP lebomlása során salakanyagok, például hidrogénionok (H+) és szervetlen foszfátok (Pi) keletkeznek. Ezek a salakanyagok felhalmozódhatnak az izomzatban, ami az izom pH-értékének csökkenéséhez és az izom működési képességének csökkenéséhez vezet.
3. Kalcium szabályozási zavar: A kalciumionok (Ca2+) döntő szerepet játszanak az izomösszehúzódásban. Intenzív edzés során a Ca2+ felszabadulása a szarkoplazmatikus retikulumból, az izom belső kalciumraktárából károsodhat. Ez megzavarhatja a normál kalcium jelátviteli útvonalat, és az izomerő-termelés csökkenéséhez vezethet.
4. Membrándepolarizáció: Az elhúzódó izomtevékenység az izomsejtmembrán tartós depolarizációjához vezethet. Ez megzavarhatja az akciós potenciálok, az izomösszehúzódásokat kiváltó elektromos jelek normál terjedését.
5. Központi fáradtság: A fent említett tényezők mellett a központi fáradtság is hozzájárulhat az edzés közbeni izomfáradtsághoz. Ez a központi idegrendszer izomaktiválási készségének csökkenésére utal, ami elhúzódó vagy intenzív edzés eredményeként fordulhat elő.
Fontos megjegyezni, hogy az izomfáradtság normális reakció az edzésre, és nem feltétlenül káros. Fontos azonban, hogy hallgass a testedre, és kerüld a túledzést, ami sérüléshez vagy kiégéshez vezethet.