Vázizomszövet izomrostoknak nevezett hosszú, hengeres sejtekből áll. Az izomrostok kötegekben, úgynevezett fasciculusokban vannak elrendezve, amelyeket kötőszöveti hüvely vesz körül. Amikor egy izomrost összehúzódik, lerövidül, ami a fasciculus összehúzódását okozza. A fasciculusok összehúzódása meghúzza a csontokat, és mozgást okoz.
Szálos kötőcsont egyfajta sűrű kötőszövet, amely kollagénrostokból és más fehérjékből áll. A kollagénrostok erősek és rugalmasak, támasztást és védelmet nyújtanak az izmoknak és a csontoknak. A rostos kötőcsont megtalálható az inakban és szalagokban is, amelyek az izmokat a csontokkal, illetve a csontokat a csontokkal kötik össze.
A vázizomszövet összehangolt összehúzódása és ellazulása, valamint a rostos kötőcsont által nyújtott támogatás és védelem lehetővé teszi a függelékek mozgását. Például amikor hajlítja a karját, a biceps brachii izom összehúzódik, ami az alkar meggörbülését okozza. Ezután a triceps brachii izom ellazul, lehetővé téve a kar kiegyenesedését. Ezt a mozgást a vázizomszövet és a rostos kötőcsont közötti kölcsönhatás teszi lehetővé.
Íme egy részletesebb magyarázat arról, hogyan működik együtt a vázizomszövet és a rostos kötőcsont a függelékek mozgatása érdekében:
1. Amikor egy idegimpulzus elér egy vázizomrostot, kalciumionok felszabadulását idézi elő a szarkoplazmatikus retikulumból.
2. A kalciumionok az izomrostok felszínén lévő receptorokhoz kötődnek, és ezek összehúzódását okozzák.
3. Az izomrostok összehúzódása lerövidíti a fasciculusokat, amelyek a csontokat húzzák.
4. A csontok elmozdulnak, ami a függelék mozgását okozza.
5. Amikor az idegimpulzus leáll, a kalciumionok visszapumpálódnak a szarkoplazmatikus retikulumba, és az izomrostok ellazulnak.
6. A függelék visszatér eredeti helyzetébe.
A vázizomszövet összehúzódásának és ellazulásának ez a folyamata újra és újra megismétlődik, hogy a függelékek sima, szabályozott mozgását eredményezzék.