Egészség és a Betegség
Azonnali reakció:
- A transzfúziót követően perceken vagy órákon belül a beteg hidegrázást, lázat, szorongást és légszomjat tapasztalhat.
Hemolízis:
- A recipiens plazmájában jelenlévő inkompatibilis antitestek megtámadják a transzfundált vörösvértesteket, ezek lebomlását (hemolízist) okozva. A hemoglobin és a sejttörmelék a véráramba kerül.
DIC és vesekárosodás:
- A hemoglobin és a sejtfragmensek felszabadulása disszeminált intravaszkuláris koagulációt (DIC) válthat ki, egy olyan állapotot, amikor rendellenes véralvadás lép fel az egész testben.
- A DIC kiterjedt vérzéshez és szervkárosodáshoz vezethet, beleértve a veseelégtelenséget is.
Splenomegalia és sárgaság:
- A lép szerepet játszik a sérült vörösvérsejtek keringésből való eltávolításában. A hemolízis hatására a lép megnagyobbodhat (splenomegalia).
- Ahogy a máj feldolgozza a lebontott hemoglobint, a túlzott bilirubin felhalmozódik, ami sárgaságot (a bőr és a szemek besárgulását) okozza.
Veseelégtelenség és sokk:
- A sérült vörösvértestek, sejttörmelékek és a hemoglobin túlterhelés eltömítheti a vese tubulusait, ami akut vesekárosodást és potenciálisan veseelégtelenséget okozhat.
- A mérgező anyagok felhalmozódása és a vérmennyiség csökkenése keringési sokkot és vérnyomásesést okozhat.
Kezelés:
Hemolitikus transzfúziós reakció esetén a transzfúziót azonnal leállítják, és támogató intézkedéseket kezdenek:
- Intravénás folyadékok a keringés fenntartására és a vesekárosodás megelőzésére.
- Lázcsillapító és sokk elleni gyógyszerek.
- Szükség esetén disszeminált intravascularis koaguláció kezelése.
- Súlyos esetekben cseretranszfúzióra lehet szükség az összeférhetetlen vér eltávolításához és kompatibilis vérrel való helyettesítéséhez.
A megelőzés továbbra is kulcsfontosságú a nem megfelelő vérátömlesztés elkerülése érdekében. A betegek gondos azonosítása, alapos vércsoport-meghatározási és keresztegyeztetési eljárások, valamint a transzfúziós protokollok szigorú betartása elengedhetetlen a betegek biztonsága érdekében.