Mit csinálnak a vörösvértestek, ha antitestekkel keverednek?

Ha a vörösvértesteket a felületi antigénjeikre specifikus antitestekkel keverik, az antitestek az antigénekhez kötődnek, és a vörösvértestek összetapadását okozzák az agglutinációnak nevezett folyamat során. Ez az agglutináció a vörösvértestek pusztulásához vezethet, ami vérszegénységhez vezethet.

A reakció súlyossága a jelenlévő antitestek számától, valamint az antitestek és az antigének közötti kötődés erősségétől függ. Egyes esetekben kis számú antitest csak enyhe agglutinációt okozhat, míg más esetekben nagyszámú antitest a vörösvértestek teljes pusztulását okozhatja.

Az antitestek által közvetített vörösvértest-pusztulás leggyakoribb típusát hemolitikus anémiának nevezik. A hemolitikus vérszegénységet számos tényező okozhatja, beleértve az autoimmun betegségeket, fertőzéseket és bizonyos gyógyszereket. Autoimmun hemolitikus anémia esetén a szervezet immunrendszere olyan antitesteket termel, amelyek megtámadják saját vörösvérsejtjeit. Fertőző hemolitikus anémia esetén a fertőzésre adott válaszként antitestek képződnek, és ezek az antitestek keresztreakcióba léphetnek a vörösvértestekkel. Bizonyos gyógyszerek, például a penicillin és a cefalosporinok szintén kötődhetnek a vörösvértestekhez, és hemolitikus anémiát okozhatnak.

A hemolitikus anémia tünetei közé tartozik a fáradtság, gyengeség, sápadt bőr, légszomj és sárgaság. Súlyos esetekben a hemolitikus anémia végzetes lehet. A hemolitikus anémia kezelése általában magában foglalja az antitest-termelés okának leállítását, például fertőzések kezelését vagy gyógyszeres kezelés leállítását. Egyes esetekben vérátömlesztésre lehet szükség az elpusztult vörösvértestek pótlására.