Hogyan lehet megtudni, hogy van-e Mad Cow-kór?

A Mad Cow-kór, más néven szarvasmarha szivacsos agyvelőbántalma (BSE), egy ritka, degeneratív neurológiai rendellenesség, amely a szarvasmarhákat érinti. A betegség végzetes, és nincs gyógymód. Emberben az egyenértékű betegséget Creutzfeldt-Jakob-kórnak (CJD) nevezik. A Mad Cow-kórt általában a következőképpen mutatják ki:

1. Klinikai jelekre :

A Mad Cow-kór által érintett szarvasmarhák bizonyos klinikai tüneteket mutathatnak, de a tünetek változóak lehetnek, és nem mindig csak a BSE-re specifikusak. Néhány keresendő jel a rendellenes viselkedés, például az agresszió vagy a depresszió, a koordinációs zavar, a felállás vagy a járás nehézségei, a remegés, a túlzott nyálfolyás és a súlycsökkenés.

2. Halotti vizsgálatt :

Ha egy tehénnél felmerül a Mad Cow-kór gyanúja a halál után, utólagos vizsgálat végezhető az agy és a gerincvelő jellegzetes elváltozásainak ellenőrzésére. A szivacsos elváltozások jelenléte az agyszövetben, amely a betegség nevét adja, a BSE indikátora lehet. A speciális laboratóriumi vizsgálatok tovább erősíthetik a diagnózist.

3. Vérvizsgálatokra :

Egyes esetekben vérvizsgálatok használhatók a Mad Cow-kórhoz kapcsolódó rendellenes fehérjék kimutatására. Előfordulhat azonban, hogy ezek a tesztek nem meggyőzőek, és általában más diagnosztikai módszerekkel együtt alkalmazzák.

4. Szövetmintavételet :

Élő szarvasmarháknál szövetminták, például nyirokcsomók vagy agyszövet minták gyűjthetők és elemezhetők a BSE bizonyítékának keresésére. Ezt a módszert általában olyan országokban alkalmazzák, ahol ismert a Mad Cow-kór, és segít a felügyeletben és a betegség korai felismerésében.

5. Epidemiológiai vizsgálatot :

Ha Mad Cow-kór gyanúja merül fel, a járványügyi vizsgálat kulcsfontosságú a fertőzés forrásának felderítéséhez. Ez magában foglalja az érintett állat történetének azonosítását, beleértve az étrendjét, mozgását és más szarvasmarhákkal vagy potenciálisan fertőzött anyagokkal való érintkezését.

6. Megerősítés az emberekben :

Emberben a Creutzfeldt-Jakob-kórt (CJD) csak a halál után lehet véglegesen diagnosztizálni agyvizsgálattal. Post mortem vizsgálatot és laboratóriumi vizsgálatokat alkalmaznak a jellegzetes kóros fehérjék agyszövetben való jelenlétének megerősítésére.

Fontos megjegyezni, hogy a Mad Cow-kór súlyos betegség, de az emberre való átterjedés kockázata rendkívül alacsony, és számos országban szigorú ellenőrzési intézkedések vannak érvényben a terjedésének megakadályozására.