A következőképpen használható az „ásítás” szöveges argumentumban:
A személy :Nagyon bánt, hogy nem szóltál a buliról.
B személy :Ásít. Elnézést, elfelejtettem.
Ebben a példában B személy „ásításokkal” adott válasza azt sugallja, hogy nem veszi komolyan A személy érzéseit, vagy nem zavarja különösebben a helyzet. Az „ásítás” használata az empátia hiányát és az elutasító hozzáállást jelenti.
Fontos megjegyezni, hogy a szöveges üzenet értelmezése a beszélgetés kontextusától és hangnemétől függően változhat. Azonban az „ásít” szó használata vitában gyakran durvanak, elutasítónak és tiszteletlennek tekinthető.