Mi okozza a mellkas elakadását mély lélegzetvételkor?

A mély lélegzetvétel során bekövetkező mellkasi elakadást számos tényező okozhatja. Íme néhány lehetséges ok:

1. Izomfeszülés: A mellkas, a bordaív vagy a rekeszizom körüli izmok túlfeszítése vagy megfeszítése éles, elkapó érzést okozhat mély lélegzetvételek során. Ez erőteljes testmozgás, hirtelen mozdulatok vagy rossz testtartás miatt fordulhat elő.

2. Costochondritis: Ez az állapot a bordákat a szegycsonttal összekötő porc gyulladásával jár. A Costochondritis éles, szúró fájdalmat okozhat a mellkasban, amely mély lélegzetvétellel, köhögéssel vagy tüsszögéssel súlyosbodik.

3. Mellhártyagyulladás: A mellhártyagyulladás néven is ismert, a mellhártyagyulladás a mellhártya gyulladása, a tüdőt és a mellkas belső falát borító vékony membrán. Éles mellkasi fájdalmat okozhat, amely mély lélegzettel, köhögéssel vagy nevetéssel fokozódik.

4. Pneumothorax: A pneumothorax akkor fordul elő, amikor a levegő belép a tüdő és a mellkas fala közötti térbe. Ez hirtelen, éles mellkasi fájdalmat okozhat, amely mély lélegzetvétellel súlyosbodik, és légszomjhoz is vezethet.

5. Szívburokgyulladás: A pericarditis a szívburok, a szívet körülvevő zsák gyulladása. Éles, szúró mellkasi fájdalmat okozhat, amely mély lélegzetvétellel, köhögéssel vagy fekvéssel súlyosbodik.

6. Hiatus hernia: Hiatális sérv akkor fordul elő, amikor a gyomor egy része a rekeszizom nyílásán keresztül a mellkas üregébe nyúlik. Gyomorégést, mellkasi fájdalmat és nyelési nehézséget okozhatnak, különösen nagy étkezés vagy lefekvés után.

7. Tüdőembólia: A tüdőembólia olyan vérrög, amely elzárja az artériát a tüdőben. Hirtelen, éles mellkasi fájdalmat okozhat, amely mély lélegzetekkel súlyosbodik, és gyakran légszomjjal, szapora szívveréssel és izzadással jár.

Ha mély lélegzetvétel közben tartós elakadást tapasztal a mellkasában, fontos, hogy konzultáljon egészségügyi szakemberrel a megfelelő értékelés és diagnózis érdekében. Ezen okok némelyike ​​súlyos lehet, és orvosi ellátást igényel. A diagnózis magában foglalhat fizikális vizsgálatot, kórtörténeti lekérdezést és további vizsgálatokat, például röntgensugarakat, CT-vizsgálatokat vagy vérvizsgálatokat. Ezután a kiváltó ok alapján megfelelő kezelés javasolható.