1. Orvosi előzmények és tünetek :Ha részletes kérdéseket tesz fel kórtörténetével és jelenlegi tüneteivel kapcsolatban, az orvos fontos nyomokat gyűjthet. Például, ha a kórelőzményében ismétlődő húgyúti fertőzések fordultak elő, ez egy mögöttes állapotra utalhat, amelyet kezelni kell. Különleges tünetek, például kellemetlen érzés a közösülés során vagy gyakori vizelés, szintén betekintést nyújthatnak az UTI lehetséges okába.
2. Vizeletvizsgálat :A vizeletvizsgálat magában foglalja a vizeletminta mikroszkóp alatti vizsgálatát. Felfedezheti a baktériumok, fehérvérsejtek jelenlétét vagy más olyan rendellenességeket, amelyek UTI-re utalnak. A vizeletben azonosított baktériumok típusa is információt szolgáltathat a fertőzés forrásáról.
3. Vizeletkultúra :Egyes esetekben vizeletkultúra végezhető az UTI-t okozó specifikus baktériumok azonosítására. A vizeletmintát egy laboratóriumba küldik, ahol inkubálják, hogy lehetővé tegyék a baktériumok növekedését. Miután azonosították a baktériumokat, az orvos megállapíthatja, hogy azok gyakran társulnak-e bizonyos forrásokhoz, például szexuális aktivitáshoz, rossz higiéniához vagy húgyúti rendellenességekhez.
4. Képalkotási tesztek :Bizonyos helyzetekben képalkotó vizsgálatokat, például ultrahangot vagy röntgensugarakat rendelhetnek el a húgyutak vizsgálatára, hogy felmérjék a húgyúti fertőzésekhez hozzájáruló szerkezeti rendellenességeket vagy akadályokat. Ezek a tesztek segíthetnek meghatározni, hogy vannak-e olyan mögöttes feltételek, amelyeket kezelni kell.
5. További tesztek :Az Ön konkrét helyzetétől függően az orvos további vizsgálatokat, például cisztoszkópiát vagy vesefunkciós vizsgálatot javasolhat a húgyutak további értékelésére és az UTI okának azonosítására.
Fontos megjegyezni, hogy az orvos nem mindig tudja pontosan meghatározni az UTI pontos forrását, különösen, ha szórványos előfordulásról van szó. A kórtörténet, a tünetek, a laboratóriumi vizsgálatok és a képalkotás révén azonban információkat gyűjtenek, gyakran azonosíthatják a lehetséges kockázati tényezőket, és útmutatást adhatnak a megelőző intézkedésekhez a jövőbeni fertőzések valószínűségének csökkentésére.