A nővérasszisztensek különféle típusú beöntéseket adhatnak be, mindegyiknek saját célja és eljárása van:
1. Tisztító beöntés :
- A széklet eltávolításával és a székletürítés elősegítésével megtisztítja a belet.
- Nagy mennyiségű (500-1000 ml) oldatot használ, jellemzően meleg vizet vagy sóoldatot.
- Javallott a székrekedés enyhítésére, a bél előkészítésére és bizonyos klinikai eljárásokra.
2. Retenciós beöntés :
- Meghatározott ideig bevezeti és megtartja az oldatot a végbélben.
- Kisebb térfogatú (50-150 ml) oldatot használ, amely gyakran tartalmaz gyógyszereket vagy tápanyagokat.
- Speciális terápiás célokra javallott, mint például gyógyszerek beadása, a végbél nyálkahártyájának nyugtatása vagy táplálás.
3. Számos beöntés :
- Enyhíti a puffadást és a hasi kellemetlenségeket azáltal, hogy levegőt vagy gázt juttat a végbélbe.
- Szobalevegőt vagy gázkeveréket (oxigén és szén-dioxid) használ.
- A gázvisszatartás és a puffadás kezelésére, a hasi feszültség csökkentésére javasolt.
4. Olajmegtartó beöntés :
- Lágyítja az érintett székletet azáltal, hogy olajat juttat a végbélbe.
- Olaj alapú oldatokat használ, jellemzően ásványolajat vagy olívaolajat.
- Székrekedés enyhítésére javasolt, ha székletlágyításra van szükség.
5. Szappanos beöntés :
- A végbél nyálkahártyájának irritálásával serkenti a bélmozgást.
- Szappant tartalmazó oldatot használ, általában kasztíliaszappant.
- A lehetséges kockázatok és a biztonságosabb alternatívák elérhetősége miatt ma ritkán használják.
6. Hipertóniás beöntés :
- Folyadékot szív a vastagbélbe a környező szövetekből, hogy lágyítsa a székletet.
- Olyan oldatot használ, amely nagy koncentrációjú anyagokat tartalmaz, például nátrium-foszfátot vagy magnézium-szulfátot.
- Speciális klinikai helyzetekre javallott, mint például a műtét előtti bélelőkészítés.
Fontos, hogy a nővérasszisztensek szabványos eljárásokat kövessenek, megfelelő technikát alkalmazzanak, és betartsák a létesítményi szabályzatot és irányelveket a beöntés beadásakor. A beöntés típusa, az alkalmazott oldat és az adagolás módja a beteg állapotától, klinikai indikációjától és az egészségügyi szolgáltató utasításaitól függően változhat.