1. Előmirigy fejlődése: A terhesség alatt a női emlő emlőmirigyei fejlődni kezdenek, és felkészülnek a tejtermelésre. A prolaktin, az agyalapi mirigy által termelt hormon, serkenti a mirigyszövet és a tejtermelő sejtek növekedését a mellekben.
2. A kolosztrum előállítása: A terhesség késői szakaszában vagy röviddel a születés után a mellek sárgás folyadékot kezdenek termelni, amelyet kolosztrumnak neveznek. A kolosztrum tápanyagokban, antitestekben és fehérvérsejtekben gazdag, alapvető táplálékot és védelmet biztosít az újszülött számára.
3. Tejtermelés (laktogenezis): Szülés után a prolaktin szintje jelentősen megemelkedik, ami a tejtermelés hirtelen növekedéséhez vezet. Ez a laktogenezis néven ismert folyamat általában a szülés után néhány napon belül megtörténik.
4. Prolaktin és oxitocin: A prolaktin felelős a tejtermelés fenntartásáért a laktációs időszakban. Serkenti az emlőmirigyeket a tejtermelésre. Az oxitocin, egy másik hormon, kiváltja a tej felszabadulását vagy kilökődését a mellből, amikor a baba szoptat, vagy amikor egy nő kézzel fejti ki a tejet. Ezt a tejkidobást általában "leengedési" reflexnek nevezik.
5. A tejtermelés folytatása: Mindaddig, amíg a baba rendszeresen szoptat, a prolaktin szintje megemelkedett, biztosítva a folyamatos tejellátást. A tej összetétele is igazodik a csecsemő változó táplálkozási igényeihez.
6. Elválasztás: A szoptatás természetesen akkor ér véget, amikor a csecsemő elkezdi leszoktatni a szoptatást, és más ételeket kezd fogyasztani. A prolaktin szintje fokozatosan csökken, ami a tejtermelés csökkenéséhez vezet.
Érdemes megjegyezni, hogy egyes nőknél nehézségek merülhetnek fel a szoptatás során, mint például az alacsony tejellátottság, felszaporodás vagy tejszivárgás. A megfelelő szoptatási technikák, az egészségügyi szakemberekkel és szoptatási szakemberekkel folytatott konzultáció segíthet ezeknek a problémáknak a megoldásában és a sikeres szoptatásban.