Egészség és a Betegség
Többszörös expozíció :A dolgozók különféle vegyi anyagoknak és anyagoknak lehetnek kitéve munkahelyükön, ami megnehezíti a rákot okozó konkrét anyag meghatározását.
Késési idő: Egyes rákos megbetegedések több évbe vagy akár évtizedbe is telhetnek a rákkeltő anyagoknak való kitettség után. Ez megnehezíti a közvetlen kapcsolat megállapítását az expozíció és a rák kialakulása között.
Zavaró tényezők :Más tényezők is hozzájárulhatnak a rák kialakulásához, mint például az egyéni genetikai hajlam, az életmódbeli döntések (pl. dohányzás, diéta és alkoholfogyasztás) és környezeti tényezők. E tényezők és a foglalkozási expozíció közötti különbségtétel bonyolult lehet.
Az expozíciós adatok hiánya :Előfordulhat, hogy nem állnak rendelkezésre pontos és részletes nyilvántartások a munkavállalók expozíciójáról, különösen a sok évvel ezelőtti munkák esetében. A korábbi expozíciós adatok hiánya korlátozhatja a foglalkozási expozíció hosszú távú hatásainak értékelését.
Az érzékenység változásai :A rákra való hajlam és az esetlegesen kialakuló rákos megbetegedések típusai az egyéni különbségek függvényében változhatnak. Ezért ami egy személynél rákot okozhat, az nem feltétlenül okoz rákot egy másik személyben, aki ugyanannak az anyagnak van kitéve.
A biomonitoring kihívásai :Bizonyos munkahelyi vegyi expozíciók nem mérhetők közvetlenül az egyén szervezetében. A konkrét expozíciók és a rák kialakulása közötti kapcsolatok létrehozása kihívást jelenthet a biomonitoring nehézségei miatt.
Elfogultság és pontosság :A foglalkozási rákos megbetegedések kockázatát elemző tanulmányokat vagy adatokat a jelentéstételben és az adatgyűjtésben előforduló lehetséges torzítások vagy hibák befolyásolhatják, ami befolyásolja az eredmények pontosságát.
E bonyolultság miatt gyakran végeznek epidemiológiai vizsgálatokat, átfogó értékeléseket és kockázatértékeléseket a foglalkozási expozíció és az egyes rákos megbetegedések közötti lehetséges összefüggések vizsgálatára.