* Szerénység: Az elmélet viszonylag egyszerűen érthető, és sokféle beállításra alkalmazható.
* Általánosság: Az elméletről bebizonyosodott, hogy a világ számos országában és régiójában alkalmazható.
* Prediktív érvényesség: Az elmélet felhasználható annak előrejelzésére, hogy a lakosság egészségi állapota hogyan változik az idő múlásával.
* Irányelvi relevancia: Az elmélet felhasználható a lakosság egészségi állapotát javító politikák kidolgozására.
Az epidemiológiai átmenet elméletének azonban vannak gyengeségei is, többek között:
* Túl egyszerűsítés: Az elmélet számos olyan feltételezésen alapul, amelyek nem mindig igazak.
* A részletek hiánya: Az elmélet nem ad sok részletet arról, hogyan változik a népesség egészsége az idő múlásával.
* Determinizmus: Az elmélet azt sugallja, hogy a populáció egészségét számos olyan tényező határozza meg, amelyek nem emberi ellenőrzés alatt állnak.
* Előzményi torzítás: Az elmélet fejlett országokból származó adatokon alapul, és előfordulhat, hogy nem vonatkozik a fejlődő országokra.
Összességében az epidemiológiai átmenet elmélete értékes eszköz annak megértéséhez, hogy a populációk egészsége hogyan változik az idő múlásával. Használatakor azonban fontos tisztában lenni a korlátaival.