Egészség és a Betegség
1. Nagy munkaterhelés és időnyomás :
Ha folyamatosan túlterheltnek érzi magát a túlzott munkaterhelés és a szoros határidők miatt, az fokozott stresszhez vezethet. Azok az alkalmazottak, akik nehezen teljesítik a teljesítményelvárásokat, szorongást, kiégést és a stressz fizikai tüneteit tapasztalhatják.
2. Kontroll és autonómia hiánya :
Ha az alkalmazottak csak korlátozott mértékben tudják ellenőrizni feladataikat, döntéshozatali folyamataikat és munkabeosztásukat, akkor frusztráltnak és stresszesnek érezhetik magukat. Az autonómia hiánya csökkentheti az önhatékonyság és a motiváció érzését, ami fokozott munkahelyi stresszhez vezet.
3. Szerepkonfliktus és kétértelműséget :
A tisztázatlan vagy egymásnak ellentmondó munkaelvárásokból adódó konfliktusok jelentős stresszt okozhatnak. A szerepek kétértelműsége, amikor az alkalmazottak bizonytalanok felelősségi körükben és prioritásaikban, tovább növelheti a stresszt és a szorongást.
4. Rossz kommunikációt :
A szervezeten belüli nem hatékony vagy nem megfelelő kommunikáció félreértésekhez, hibákhoz és frusztrációhoz vezethet az alkalmazottak körében. Az üzenetek egyértelműségének hiánya, a nem megfelelő információmegosztás és a rossz hallási készség egyaránt hozzájárulhat a munkahelyi stresszhez.
5. Tisztességtelen bánásmód és diszkriminációt :
A tisztességtelen bánásmód, a favoritizmus vagy az olyan tényezőkön alapuló megkülönböztetés észlelése, mint a nem, faj, életkor vagy vallás, nagyon megterhelő lehet. Az ilyen tapasztalatok ellenséges munkakörnyezetet teremthetnek, és ronthatják az alkalmazottak morálját.
6. Személyközi konfliktusok és negatív kapcsolatokok :
A kollégákkal vagy felügyelőkkel való folyamatos interperszonális konfliktusok jelentősen hozzájárulhatnak a dolgozói stresszhez. A nehéz vagy mérgező kapcsolatok kimeríthetik az érzelmi erőforrásokat, és kellemetlenné és stresszessé tehetik a munkakörnyezetet.
7. A támogatás és az elismerés hiányat :
Azok az alkalmazottak, akik úgy érzik, hogy nem értékelik, nem támogatják, vagy nem ismerik el erőfeszítéseiket, stresszt és csüggedést tapasztalhatnak. A kollégák és a felügyelők érzelmi támogatásának hiánya felerősítheti a stresszszintet.
8. Szervezeti változást :
A szervezeten belüli jelentős változások, mint például a szerkezetátalakítás, a létszámleépítés vagy az összevonások bizonytalanságot, szorongást és stresszt okozhatnak az alkalmazottakban. A munkahelyi bizonytalanságtól, az új munkahelyi szerepektől vagy a munkarutinok változásaitól való félelem hatással lehet a pszichológiai jólétre.
9. Hosszú munkaidő és a munka-magánélet egyensúlyja :
A hosszú munkaidővel és az egészséges munka-magánélet egyensúlyának fenntartására való képtelenséggel kapcsolatos igények hozzájárulhatnak a stresszhez. A megfelelő pihenő- és felépülési idő nélkül elhúzódó munkaidő kimerültséghez, csökkent munkával való elégedettséghez és kiégéshez vezethet.
10. Érzelmi munka és vevői interakciók :
Az ügyfelekkel vagy ügyfelekkel való gyakori interakciót (például ügyfélszolgálat, egészségügy, vendéglátás) betöltő munkatársak számára az érzelmi munka jelentős stresszforrás lehet. Az érzelmek kezelése és a professzionális viselkedés fenntartása kihívást jelentő ügyfelek kezelése során az érzelmi erőforrásokat megterhelheti.
Ezen interperszonális igények kielégítése hatékony kommunikáción, támogatáson és a pozitív munkakultúrát elősegítő szervezeti politikákon keresztül segíthet csökkenteni a munkavállalók stresszét és javítani az általános munkahelyi jólétet.