A kudarctól való félelem: Az aggodalmak amiatt, hogy nem vagy elég jó, hibázsz, vagy nem felelsz meg az elvárásoknak, visszatarthat attól, hogy még próbálkozz.
Múltbeli negatív tapasztalatok: Ha a múltban már szembesültél ilyen problémákkal, nem szívesen próbálkozol újra, mert félsz, hogy megismétlődnek ugyanazok az eredmények.
Alacsony önbecsülés: Ha úgy érzed, hogy nem vagy képes vagy nem vagy méltó a sikerre, alááshatja a motivációdat a céljaid elérésére.
Perfekcionizmus: Ha irreálisan magas követelményeket állít fel önmaga számára, az túlterheltséghez és csüggedéshez vezethet, ami elfojthatja a motivációt.
Külső nyomás: Ha megpróbál megfelelni mások elvárásainak, vagy irreális társadalmi normák befolyásolják, elterelheti a motivációját attól, ami igazán fontos Önnek.
Hogatás: A dolgok halogatása szokássá válhat, és olyan ciklust alakíthat ki, amelyben folyamatosan lemaradva érzi magát, és kevésbé motivált az erőfeszítés megkezdésére vagy fenntartására.
A rutin hiánya: Strukturált terv vagy ütemterv nélkül könnyen szétszórtnak érezheti magát, és hiányzik a motivációt tápláló irány.
Érzelmi vagy fizikai fáradtság: Ha stresszesnek, kimerültnek érzi magát, vagy ha a kiégés tüneteit tapasztalja, az kimerítheti motivációs tartalékait.
Mögöttes egészségügyi állapotok Például a depresszió, a szorongás vagy a pajzsmirigy-problémák olyan tüneteket okozhatnak, amelyek befolyásolják a motivációt. Fontolja meg, hogy beszéljen egy egészségügyi szakemberrel, ha úgy érzi, hogy a folyamatosan alacsony motiváció összefüggésben állhat egy mögöttes egészségügyi problémával.