- Alacsony születési súly: A krónikus stressz a stresszhormonok, például a kortizol szintjének emelkedéséhez vezethet, ami befolyásolhatja a vér és a tápanyagok áramlását a méhlepénybe. Ez a csökkent tápanyagellátás a méhen belüli növekedési korlátozást és a baba alacsony születési súlyát eredményezheti.
- Koraszülés: A stresszhormonok magas szintje serkentheti a gyulladásos markerek termelődését a szervezetben. Ez a gyulladás hatással lehet a méh környezetére, és növelheti a koraszülés és a koraszülés kockázatát.
- Megváltozott agyfejlődés: A stresszhormonok átjuthatnak a placentán, és elérhetik a magzatot. Ezeknek a hormonoknak a hosszan tartó expozíciója befolyásolhatja a magzati agy fejlődését, ami potenciálisan a kognitív funkciók, az érzelmi szabályozás és a stresszreakció-rendszerek megváltozásához vezethet a gyermek későbbi életében.
- Az egészségügyi problémák fokozott kockázata: A terhesség alatti krónikus stressz összefüggésbe hozható a gyermek különböző egészségügyi problémáinak fokozott kockázatával, beleértve a légúti problémákat, az asztmát, az allergiákat és az anyagcserezavarokat, mint az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség felnőttkorban.
- A gyermek viselkedésében bekövetkező változások: A születés előtti stressz befolyásolhatja a gyermek temperamentumát és viselkedését a születés után. A terhesség alatt krónikus stressznek kitett gyermekek fokozott ingerlékenységet, szorongást vagy érzelmi önszabályozási nehézségeket mutathatnak.
- Vetélés: Az extrém és hosszan tartó stressz a vetélés nagyobb kockázatával jár együtt, különösen a terhesség korai szakaszában.
Fontos, hogy a terhes egyének megtalálják a stressz kezelésének módját, és a terhesség alatti öngondoskodást előnyben részesítsék a magzatot érintő lehetséges kockázatok csökkentése érdekében. Hasznos lehet a rendszeres testmozgás, a relaxációs technikák (például a jóga vagy a meditáció), a szociális támogatás és a mentális egészségügyi problémákkal kapcsolatos segítség keresése. A terhesgondozás, beleértve a rendszeres ellenőrzéseket és az egészségügyi szolgáltatókkal való nyílt kommunikációt, szintén kulcsfontosságú az anya és a fejlődő magzat jólétének figyelemmel kísérése szempontjából.