* Vasovagal syncope (ájulás): Ez az állapot akkor fordul elő, ha a szervezet túlreagál bizonyos kiváltó tényezőkre, mint például a túl gyors felállás, stressz vagy szorongás vagy kiszáradás. Átmeneti vérnyomás- és pulzuscsökkenést okoz, ami szédüléshez, hányingerhez és esetleg ájuláshoz vezet.
* Hipoglikémia (alacsony vércukorszint): Ez az állapot akkor fordul elő, ha a szervezetben nincs elegendő cukor (glükóz) a véráramban az energiához. Hányingert, szédülést, izzadást és remegést okozhat. A hipoglikémia gyakori a cukorbetegeknél vagy azoknál, akik nem esznek rendszeresen.
* Pajzsmirigy-túlműködés (pajzsmirigy-túlműködés): Ez az állapot akkor fordul elő, ha a pajzsmirigy túl sok pajzsmirigyhormont termel. Számos tünetet okozhat, beleértve a szédülést, hányingert, hőhullámokat, megnövekedett pulzusszámot és fogyást.
* Menopauza: A nők életének ezt a természetes szakaszát az ösztrogénszint csökkenése jellemzi, ami számos tünetet okozhat, beleértve a hőhullámokat, az éjszakai izzadást, a hangulati ingadozásokat és a szédülést.
* Szorongás és pánikrohamok: Ezek az állapotok számos fizikai tünetet okozhatnak, beleértve a szédülést, hányingert, hőhullámokat, mellkasi fájdalmat és légszomjat.
* Bizonyos gyógyszerek: Egyes gyógyszerek mellékhatásként szédülést, hányingert és hőhullámokat okozhatnak. Ezek lehetnek vérnyomáscsökkentő gyógyszerek, antidepresszánsok és hormonális fogamzásgátlók.
Ha ezeket a tüneteket tapasztalja, és nem biztos abban, hogy mi okozza őket, fontos, hogy orvoshoz forduljon a megfelelő diagnózis és kezelés érdekében. Az orvos életmódváltást, gyógyszeres kezelést vagy további vizsgálatokat javasolhat a tünetek kiváltó okának meghatározására.