A dadogás egy beszédzavar, amely befolyásolja a beszéd folyékonyságát. A dadogó emberek gyakran nehezen tudnak hangokat, szótagokat vagy szavakat előállítani. Hangokat, szótagokat vagy szavakat is ismételhetnek, vagy meghosszabbíthatják a hangokat. A dadogást testi tünetek is kísérhetik, mint például az arc grimaszolása, fejbiccentés, kézmozdulatok.
Úgy gondolják, hogy a dadogást több tényező okozza, beleértve a genetikát, a neurológiát és a környezeti tényezőket. Nem világos, hogy pontosan mi okozza a dadogást, de úgy gondolják, hogy a dadogó emberek agya másképp dolgozza fel a beszédet, mint a nem dadogók agya.
A dadogás nem befolyásolja az ember gondolkodási képességét. Azok, akik dadognak, ugyanolyan tisztán és gyorsan tudnak gondolkodni, mint azok, akik nem dadognak. A dadogás azonban megnehezítheti az emberek hatékony kommunikációját.
Amikor az emberek, akik dadognak, magukban gondolkodnak, nem dadognak. Ez azért van, mert a dadogás beszédzavar, amely a beszédtermelést, nem pedig a gondolkodási folyamatot befolyásolja.