A fóbiákat általában két fő típusra osztják:
1. Speciális fóbiák egy adott tárgytól vagy helyzettől való félelem, például a magasságtól való félelem (akrofóbia), a repüléstől való félelem (aerofóbia), a pókoktól való félelem (arachnofóbia) vagy a zárt terektől való félelem (klausztrofóbia).
2. Szociális fóbiák magában foglalja a társadalmi helyzetektől való félelmet, például a nyilvános beszédtől való félelmet (glosszofóbia), attól való félelmet, hogy elítélik vagy megszégyenítik a társadalmi környezetben (szociális szorongásos zavar), vagy félelem a más emberekkel való érintkezéstől (szociális fóbia).
Úgy gondolják, hogy a fóbiák genetikai és környezeti tényezők kombinációja révén alakulnak ki. Bizonyos genetikai tulajdonságok hajlamosíthatnak egy személyt fóbia kialakulására, de bizonyos fóbiákat gyakran a félt tárggyal vagy helyzettel kapcsolatos traumatikus vagy stresszes élmény váltja ki.
A fóbiák tünetei a következők lehetnek:
- Erős félelem vagy szorongás, amikor ki van téve a félt tárgynak vagy helyzetnek
- A félt tárgy vagy helyzet elkerülése
- Fizikai tünetek, mint például izzadás, remegés, szapora szívverés, légszomj vagy hányinger
- Alvási nehézségek
- Pánik vagy tehetetlenség érzése
A fóbiák kezelése jellemzően pszichoterápia (például kognitív-viselkedési terápia vagy expozíciós terápia) és gyógyszeres (például antidepresszánsok vagy szorongásoldó gyógyszerek) kombinációját foglalja magában. A kezelés célja, hogy segítsen egy személynek kezelni félelmét, és csökkentse annak életére gyakorolt hatását.