Reagan elnök volt az, aki alapvetően bezárta az elmegyógyintézeteket, és sok elmebeteg embert kidobott az USA utcáira?

A mentálhigiénés betegek intézetből való kivonása Ronald Reagan elnöksége előtt megkezdődött, de aláírta a folyamathoz hozzájáruló jogszabályokat. Az 1980-as mentális egészségügyi rendszerekről szóló törvény, amelyet Jimmy Carter elnök írt alá, a finanszírozást a nagy állami elmegyógyintézetektől a közösségi alapú mentális egészségügyi szolgáltatások felé helyezte át. Ez a tendencia Reagan elnök kormányzása alatt is folytatódott.

Ennek az elmozdulásnak több oka is van. Az egyik az a meggyőződés, hogy a közösségi alapú szolgáltatások hatékonyabbak és humánusabbak. A másik az állami elmegyógyintézetekben nagyszámú ember gondozásának pénzügyi terhe. Ezen túlmenően a mentális egészségügyi betegek nagyobb polgári jogai felé mozgolódás történt, ami az emberek elmegyógyintézetek iránti akaratlan elkötelezettségének csökkenéséhez vezetett.

A mentálhigiénés betegek intézetből való kivonása pozitív és negatív következményekkel is járt. Pozitívum, hogy ez több ember számára tette lehetővé, hogy önállóan élhessen a közösségben. A negatív oldal pedig a hajléktalan elmebetegek számának növekedéséhez és a megfelelő mentális egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés hiányához vezetett.

Fontos megjegyezni, hogy a mentális betegség összetett probléma, számos tényezővel. Az intézménytelenítés csak egy a sok tényező közül, amelyek befolyásolták a mentális betegségben szenvedők életét.