Miért nőtt a depressziós rendellenességek száma az elmúlt 50 évben?

Nincs egyértelmű konszenzus a mentálhigiénés szakemberek és a kutatók között a depresszió diagnózisának az elmúlt 50 évben tapasztalt növekedésének egyetlen végleges magyarázatát illetően. Azonban számos lehetséges tényezőt tanulmányoztak és javasoltak:

Megnövelt tudatosság:

Az egyik lehetséges magyarázat a mentális egészségügyi problémák fokozott tudatossága. A mentálhigiénés szervezetek erőfeszítéseinek és kampányainak köszönhetően jelentősen nőtt a közvélemény ismerete és megértése a depresszióról. Ez a tudatosság valószínűleg hozzájárult ahhoz, hogy többen kérjenek segítséget és kapjanak diagnózist.

Diagnosztikai változások:

A depresszió diagnosztikai kritériumainak időbeli változásai is szerepet játszhattak. A mentális egészségi rendellenességek, köztük a depresszió diagnosztikai kritériumait az Amerikai Pszichiátriai Társaság (APA) határozza meg Diagnosztikai és statisztikai kézikönyvében (DSM). A DSM évek során történő felülvizsgálata néha szélesebb vagy átfogóbb kritériumokat eredményezett a depresszió diagnosztizálására, ami az esetek számának nyilvánvaló növekedéséhez vezetett.

Életmódtényezők:

Az életmód, a társadalmi normák és a társadalmi nyomás változásai jelentősen befolyásolták a mentális egészséget. Az olyan tényezők, mint a megnövekedett stressz, a hosszabb munkaidő, a csökkent fizikai aktivitás és a zavart alvási szokások összefüggésbe hozhatók a depresszió fokozott kockázatával.

Közösségi média és technológia:

A közösségi média és a technológia használatának térnyerése, különösen a fiatalabb generációk körében, átalakította a társadalmi interakciókat és kommunikációt. Az irreális szépségstandardoknak való állandó kitettség, a túlzott online összehasonlítás és az internetes zaklatás hozzájárulhat az önbecsülés csökkenéséhez és a negatív önértékeléshez, ami potenciálisan hozzájárul a depresszióhoz.

Orvosi állapotok és gyógyszeres kezelés:

Bizonyos egészségügyi állapotok és gyógyszerek mellékhatásként depresszióhoz vezethetnek. Az egészségügy fejlődésével és a várható élettartam növekedésével a krónikus betegségek gyakorisága is nőtt, ami a depressziós esetek számának növekedéséhez vezethet.

Genetikai és biológiai tényezők:

A kutatások azt sugallják, hogy a genetikai és biológiai tényezők szerepet játszhatnak a depresszióban. Lehet, hogy van egy genetikai összetevő, amely bizonyos egyéneket fogékonyabbá tesz a depresszióra vagy érzékenyebbé a környezeti stresszorokra.

A gondozás jobb hozzáférhetősége:

Egy másik tényező a mentálhigiénés szolgáltatások elérhetőségének növekedése. A több rendelkezésre álló forrás, például a mentális egészségügyi klinikák, forródrótok és online terápiás lehetőségek révén az egyének könnyebben kérhetnek segítséget mentális egészségügyi problémákkal kapcsolatban.

Kulturális változások a mentális egészség attitűdjében:

A mentális betegségekkel kapcsolatos társadalmi attitűdök az idők során változtak, elfogadóbbá és kevésbé megbélyegzővé váltak. Ez a kulturális váltás több egyént ösztönözhet arra, hogy ismerje el mentális egészséggel kapcsolatos küzdelmeit, és forduljon szakemberhez.

Valószínűleg ezeknek a tényezőknek a kombinációja, nem pedig egyetlen ok, amely az elmúlt 50 évben a depressziós rendellenességek észlelt növekedéséhez vezetett. Fontos megjegyezni, hogy bár lehet, hogy többen diagnosztizáltak depresszióval, ez nem feltétlenül jelzi a betegség előfordulásának exponenciális növekedését. Ez egyszerűen a jobb felismerést, diagnózist és jelentést tükrözheti.