Egészség és a Betegség
1. Pulzusszám: Az EKG-monitor kiszámítja és megjeleníti a pulzusszámot ütés/percben (bpm). Ez a mérés azt a sebességet jelzi, amellyel a szív ver.
2. Ritmus: Az EKG-monitor segítségével az egészségügyi szolgáltatók felmérhetik a páciens szívverésének ritmusát. A rendszeres ritmusok, például a szinuszritmus normális szívverést jeleznek, míg a szabálytalan ritmusok, mint például a pitvarfibrilláció vagy a kamrai tachycardia, szívbetegségekre utalhatnak.
3. P, QRS és T hullámok: Az EKG-monitor az egyes szívverésekhez kapcsolódó különböző elektromos hullámokat mutatja. A P-hullám a szív felső kamráiból (pitvarokból) érkező elektromos impulzus, a QRS-komplex a kamrai összehúzódást, a T-hullám pedig a szív felépülési fázisát jelzi.
4. Intervallumok és szegmensek: Az EKG-monitor méri a különböző hullámok közötti időintervallumokat. Ezek az intervallumok információt adnak a szíven belüli elektromos események időzítéséről. Például a PR-intervallum a P-hullám kezdetétől a QRS-komplexum kezdetéig tartó időt méri, a QT-intervallum pedig a QRS-komplexum kezdetétől a T-hullám végéig eltelt időt. Ezen intervallumok eltérései bizonyos szívbetegségekre utalhatnak.
5. ST-szegmens: Az ST-szegmens a QRS-komplexum vége és a T-hullám kezdete közötti lapos szakaszra utal. Az ST-szegmens változásai, mint például az eleváció vagy a depresszió, potenciális szívproblémákat jelezhetnek, mint például a szívizom iszkémia (csökkent véráramlás a szívbe) vagy infarktus (szívroham).
6. Feszültség: Az EKG-monitor méri a szív által termelt elektromos feszültséget minden szívverés során. A feszültség változása kóros állapotokat, például hipertrófiát (megnagyobbodást) vagy a szívszövet károsodását jelezheti.
7. Aritmia észlelése: Az EKG-monitor képes észlelni és figyelmeztetni az egészségügyi szakembereket az aritmiákra, amelyek szabálytalan vagy kóros szívritmusok. Ezek a figyelmeztetések azonnali beavatkozást és szükség esetén kezelést tesznek lehetővé.
8. Trendek és történelmi adatok: Egyes EKG-monitorok képesek a betegek adatainak időbeli rögzítésére és tárolására, így az ápolónők és az orvosok nyomon követhetik a szívritmus változásait. Ezek a történelmi információk értékesek lehetnek a kezelések hatékonyságának felmérésében és a beteg általános szív-egészségügyi állapotának figyelemmel kísérésében.
Az EKG-jelek folyamatos megjelenítésével és elemzésével az ápolónők és az orvosok gyorsan azonosíthatják a páciens szívritmusában fellépő bármilyen rendellenességet vagy változást, lehetővé téve számukra, hogy megalapozott döntéseket hozzanak a diagnózissal, a kezeléssel és a folyamatos betegellátással kapcsolatban.