Mi a különbség a koagulatív és a cseppfolyósító nekrózis között?

A koagulatív nekrózis és a cseppfolyósító nekrózis a nekrózis vagy sejthalál két különböző típusa, amelyek különböző típusú sérülésekre vagy kóros állapotokra reagálnak. Íme a különbség a kettő között:

Koagulatív nekrózis:

- Megjelenés: Koagulációs nekrózis esetén az érintett szövet szilárdnak, száraznak és jól körülhatároltnak tűnik. Főtt vagy koagulált megjelenésű.

- Mechanizmus: Koagulációs nekrózis akkor fordul elő, ha hirtelen és súlyos sejtsérülés következik be, általában oxigénhiány (ischaemia) vagy hő miatt. Az ilyen típusú nekrózis a fehérje denaturálásához és koagulációjához vezet, megőrzi a szöveti architektúrát és megakadályozza a cseppfolyósodást.

- Okai: A koagulációs nekrózis gyakori okai közé tartozik a szívinfarktus (szívinfarktus), az agyi infarktus (stroke) és a veseinfarktus (veseinfarktus).

- Példa: A koagulációs nekrózis klasszikus példája a szívizominfarktus ischaemiás magja, ahol a szívizom véráramlásának hiánya az érintett szövet koagulációs nekrózisához vezet.

Cseppfolyósító nekrózis:

- Megjelenés: A cseppfolyósító nekrózis során az érintett szövet meglágyul, elfolyósodik, és viszkózus, krémes folyadékként jelenik meg.

- Mechanizmus: A cseppfolyósító nekrózis akkor fordul elő, ha a szövetkárosodást a gyulladásos sejtekből hidrolitikus enzimek (például neutrofilek) felszabadulása kíséri, amelyek cseppfolyósítják és megemésztik az elhalt szöveteket. Ez a folyamat a fehérjék lebomlásához és a szöveti architektúra pusztulásához vezet.

- Okai: A cseppfolyós nekrózis jellemzően bakteriális vagy gombás fertőzésekkel (különösen pyogenic fertőzésekkel), tályogképződéssel és ischaemiás területekkel jár együtt, ahol a fertőzések egymásra helyezkednek.

- Példa: A cseppfolyósító nekrózis általában bakteriális tályogokban fordul elő, ahol a cseppfolyósított, gennyes anyag a jellegzetes "gennyet" alkotja.

Míg a koagulatív nekrózist a fehérje denaturációja és a szöveti szerkezet megőrzése jellemzi, a cseppfolyósító nekrózis enzimatikus emésztést és a szöveti architektúra elpusztítását foglalja magában. A sérülés jellege, a gyulladás jelenléte és a kiváltó tényezők határozzák meg a különböző kóros állapotokban előforduló nekrózis típusát.