Hogyan hat a mozdulatlanság a keringési rendszerre?

A hosszan tartó mozdulatlanság számos káros hatással lehet a keringési rendszerre, ami különböző szív- és érrendszeri szövődményekhez vezethet:

1. Vénás pangás:A mozdulatlanság csökkenti az izomösszehúzódást és a pumpáló hatást a lábakban, amelyek elengedhetetlenek a vénás vér szívbe történő visszaáramlásához. Ez vénás pangást eredményezhet, olyan állapotot, amikor a vér felhalmozódik és összegyűlik a láb vénáiban.

2. Mélyvénás trombózis (DVT):A vénás pangás növeli a vérrögképződés kockázatát, különösen a láb mélyvénáiban. Ez a mélyvénás trombózis (DVT) néven ismert állapot súlyos lehet, mivel a vérrögök eljuthatnak a tüdőbe, és életveszélyes állapotot okozhatnak, amelyet tüdőembóliának neveznek.

3. Ortosztatikus hipotenzió:Amikor az egyén hosszabb ideig tartó mozdulatlanság után feláll, a gravitáció lefelé húzza a vért, ami hirtelen vérnyomásesést okoz. Ezt az állapotot ortosztatikus hipotenziónak nevezik, és szédüléshez, szédüléshez vagy akár ájuláshoz is vezethet.

4. Károsodott szöveti perfúzió:A mozdulatlanság csökkenti a véráramlást a különböző szövetekben és szervekben az egész testben. Ez rossz oxigén- és tápanyagellátást eredményezhet, ami szöveti hipoxiához és károsodott sejtműködéshez vezethet.

5. Fokozott artériás merevség:A hosszan tartó inaktivitás az artériák merevebbé válását okozhatja, csökkentve rugalmasságukat. Ez a megnövekedett artériás merevség növelheti a vérnyomást, és hozzájárulhat az érelmeszesedés kialakulásához, amely állapot az artériákban lepedék felhalmozódásával jellemezhető.

6. A szív dekondicionálása:A rendszeres fizikai aktivitás kulcsfontosságú az egészséges szív fenntartásához. A mozdulatlanság a szív dekondicionálódásához vezethet, amikor a szívizom legyengül, és csökken a vérszivattyúzási hatékonysága. Ez csökkenti a perctérfogatot és csökkenti az edzéskapacitást.

7. A szív- és érrendszeri betegségek fokozott kockázata:A hosszan tartó mozdulatlanság a szív- és érrendszeri betegségek, például a koszorúér-betegség, a szívroham és a stroke kialakulásának fokozott kockázatával jár.

Az egyének, különösen a nagyobb kockázatnak kitett személyek számára elengedhetetlen a rendszeres fizikai aktivitás fenntartása még a mozgáskorlátozott időszakokban is, hogy minimálisra csökkentsék a keringési rendszerre gyakorolt ​​káros hatásokat, és elősegítsék az általános szív- és érrendszeri egészséget.