Miért van a magasság négyzetben a BMI-ben?

A testtömegindex (BMI) a testzsír mértéke a magasság és a súly alapján. Úgy számítják ki, hogy egy személy kilogrammban mért súlyát elosztják a méterben mért magasságának négyzetével. A BMI képletben azért szerepel a magasság négyzet, mert figyelembe veszi azt a tényt, hogy a magasabb emberek általában nagyobb izomtömeggel rendelkeznek, mint az alacsonyabbak, és az izom súlya nagyobb, mint a zsír. Ez azt jelenti, hogy a magasabb emberek súlyfelesleg vagy elhízás nélkül is többet nyomhatnak. A magasság négyzetre emelésével a BMI képletben nagyobb súlyt ad a magasságnak a számítás során, ami segít abban, hogy a BMI pontosabb legyen a testzsír mértéke bármilyen magasságú ember számára.

Például egy 1,83 méter magas és 180 fontot (81,6 kilogramm) nyomó személy BMI-je 23,9. Ez normális súlynak számít ennél a személynél. Ha azonban ez a személy csak 1,52 méter magas lenne, akkor a BMI-je 31,1 lenne, ami elhízottnak tekinthető. Ennek az az oka, hogy az alacsonyabb embernek kisebb az izomtömege, mint a magasabbnak, így a súlya nagyobb valószínűséggel a zsír miatt van.

A BMI-képletben a magasság négyzetre emelése segít abban is, hogy a BMI a testzsír következetesebb mérőszáma legyen a különböző testalkatú emberek számára. Például egy nagyon izmos személy BMI-je magas lehet, még akkor is, ha nem túlsúlyos vagy elhízott. Ez azért van, mert az izom súlya nagyobb, mint a zsír. A testmagasság négyzetre emelésével a BMI-képletben segít kiegyenlíteni a versenyfeltételeket a különböző testalkatú emberek számára, és biztosítja, hogy a BMI mindenki számára pontosabb testzsír-mérés legyen.