Tudhatja-e a rohamban szenvedő személy, ha majdnem beüti a fejét?

Egy személynek lehet rohama anélkül, hogy tudná, hogy majdnem beütötte-e a fejét.

A roham során a személy tudatában változásokat tapasztalhat, például zavartságot vagy tájékozódási zavart. Fizikai tüneteik is lehetnek, például görcsök, izomgörcsök vagy rángatózó mozgások.

Mivel egy személy a roham során dezorientált, előfordulhat, hogy nincs teljesen tudatában a környezetének vagy a közelében lévő veszélyeknek. Ezért előfordulhat, hogy egy személy szinte beveri a fejét egy roham során anélkül, hogy észrevenné.