A simaizom-összehúzódásokat speciális izomsejtek, úgynevezett simaizomsejtek összehúzódása generálja. Ezek a sejtek hosszúak és vékonyak, orsó alakú maggal és nagyszámú aktin- és miozinszálakkal. Amikor ezek a filamentumok összehúzódnak, közelebb húzzák egymáshoz a sejt végeit, ezáltal az izom megrövidül és összehúzódik.
A simaizom összehúzódását számos tényező szabályozza, beleértve a hormonokat, a neurotranszmittereket és az elektromos jeleket. A hormonok és a neurotranszmitterek a simaizomsejtek felszínén lévő receptorokhoz kötődnek, így azok olyan jeleket bocsátanak ki, amelyek kiváltják az aktin és a miozin filamentumok összehúzódását. Az elektromos jelek a simaizomsejtek összehúzódását is okozhatják, akár közvetlenül a sejtmembrán depolarizálásával, akár közvetve hormonok vagy neurotranszmitterek felszabadulását idézve elő.
A sima izomösszehúzódások elengedhetetlenek a szervezet megfelelő működéséhez. Lehetővé teszik a szervezet számára az élelmiszer megemésztését, a vér átmozgatását az ereken, és eltávolítják a salakanyagokat. A testhőmérséklet és a vérnyomás szabályozásában is szerepet játszanak.