Egészség és a Betegség
Pefefészek: A Turner-szindrómát az egyik vagy mindkét petefészek hiánya jellemzi. Ez a nemi hormonok, például az ösztrogén és a progeszteron alultermeléséhez vagy teljes hiányához vezet, amelyek felelősek a női másodlagos szexuális jellemzők kialakulásáért.
Méh: A méh, amely az a szerv, ahol a magzat a terhesség alatt nő, jellemzően alulfejlett a Turner-szindrómás egyéneknél. Ez termékenységi problémákhoz és a terhesség kihordásának képtelenségéhez vezethet.
Petevezetékek: A petevezetékek, amelyek felelősek a petesejteknek a petefészkekből a méhbe szállításáért, szintén fejletlenek vagy hiányozhatnak Turner-szindrómás egyéneknél.
Mellszövet: A Turner-szindrómás betegeknél az ösztrogén hiánya miatt az emlőfejlődés károsodhat. Előfordulhat, hogy a mellek nem nőnek teljesen vagy nem fejlődnek normálisan, és a mellszövet ritka.
Nyirokrendszer: A Turner-szindróma bizonyos nyirokrendszeri rendellenességek, például nyiroködéma kialakulásának fokozott kockázatával jár. Nyiroködéma akkor fordul elő, amikor a nyirokfolyadék felhalmozódik a szervezetben, ami duzzanatot okoz a végtagokban, különösen a kézben, a lábfejben és a bokában.
Veseproblémák: A Turner-szindrómában szenvedő egyéneknél fokozott a veseelégtelenség kialakulásának kockázata, beleértve a veseelégtelenséget és más veseproblémákat.
Csontváz rendellenességek: A Turner-szindróma befolyásolhatja a csontok növekedését és fejlődését, ami olyan csontrendszeri rendellenességekhez vezethet, mint például az alacsony termet, a széles vállak, a keskeny mellkas és a meghajlott lábak.
Szívhibák: A Turner-szindróma bizonyos szívhibák gyakoribb előfordulásával jár, mint például az aorta szűkülete, a kéthúsú aortabillentyű és az aorta koarktációja.
Halláskárosodás: A halláskárosodás a Turner-szindróma gyakori tünete, és az enyhétől a súlyosig terjedhet. Gyakran társul fülgyulladással és a belső fül fejlődési rendellenességeivel.
Fontos megjegyezni, hogy nem minden Turner-szindrómás személy tapasztalja meg ezeket a tüneteket vagy szövődményeket. A Turner-szindróma súlyossága és specifikus megnyilvánulásai személyenként változhatnak. A rendszeres megfigyelés és orvosi ellátás elengedhetetlen az állapot kezeléséhez és a kapcsolódó egészségügyi problémák kezeléséhez.